Gyakori aggály a környezetvédők részéről, hogy ha megjelenik egy új fenyegetés, mondjuk járvány, háború vagy gazdasági recesszió képében, az kedvezőtlenül fog hatni a klímaválság elleni küzdelemre. Az emberek, ha valami más is fenyegeti őket az ökológiai összeomláson kívül, dobják a klímatüntetést vagy a csomagolásmentes vásárlást és inkább felhalmoznak, meg bezacskóznak mindent. Valóban így van ez? Ha aggódunk valamiért más miatt már ...
Mikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, a döbbenet a környezetvédő közösséget is letaglózta. Többen írtak, mondtak olyanokat, hogy nem biztos, hogy most kéne a környezettudatos életmódról osztani az észt, mikor a szomszédban háború dúl. A koronavírus járvány kitörése után a lakosság őrült felhalmozásba kezdett, megugrott az online jelenlét ideje, a fertőzéstől való félelem miatt pedig sokan takarékra vették a zero waste életmódot. Mikor a családok ...
Belepusztulunk a hőségbe, éhen és szomjan halunk, teljesen összeomlik az ökoszisztémánk és hamarosan teljes káosz lesz a világban? Akár igen, akár nem, az ettől való félelem áthatja mindannyiunk életét, és a szorongás sokaknál bénító is lehet. Hogyan érdemes mindezt kezelni? Kell-e egyáltalán ennyire félni? Mi az ilyen érzelmek mögöttes pszichológiája? És mik a gyakorlati szempontok, mit tehetünk, mit tegyünk, hogyan segítsünk magunkon és a világon, ...
Kevés olyan kifejezés van, ami ilyen gyorsan épült be a környezetvédelem szókincsébe, mint a klímaszorongás. Használjuk úton útfélen még akkor is, ha a jelentésével nem vagy nem egészen vagyunk tisztában. Nem csoda, hiszen még tudományos berkekben is folyik a vita arról, hogy miről lehet szó pontosan? És egyáltalán mit lehet vele kezdeni? De szépen sorjában.
...
...
Ha megkérdeznénk az embereket, hogy ki gyűjti szelektíven a hulladékot viszonylag sokan jelentkeznének. Ha azonban azt is kérdeznénk, hogy emellett ki az, aki húsmentes napokat tart, komposztál, tömegközlekedést használ, nem utazik fapadossal, minimalista elveket követ stb., csupán néhány jelentkezőt találnánk. Ennek a statisztikán, illetve a hiányzó lehetőségeken kívül pszichológiai okai is vannak. Például az „egyszeri cselekvés torzítása”.
...
A textil szatyor és a kulacs a PET palack helyett már unalomig lerágott csont, annál már többet kell tennünk, ha az idei Műanyagmentes Július kihívásban részt szeretnénk venni. A Rakun Dobozközösség összeszedett nektek most 5+1 olyan tippet, amik minimális odafigyelést igényelnek, de jelentősen csökkenthetjük velük a műanyag hulladékod mennyiségét és még a kiadásainkat is.
...
Környezettudatos döntéseket hozni nehéz. Mi a pszichológiai háttere annak, hogy nehéz? Milyen pszichológiai „trükköket” vethetünk be annak érdekében, hogy könnyebben boldoguljunk? A környezettudatos döntés nehézségeiről, a zöld kognitív torzításainkról Csizmadia Máté pszichológussal, agrárközgazdásszal Gébert Judit beszélget.
...
A Rakun Dobozközösség a Környezetvédelmi világnap alkalmából kampányában a műanyagszennyezés problémájára hívja fel a figyelmet. A Rakun rendszere másfél éves fennállása óta már 12650 db egyszer használatos doboztól -azaz 660 kg hulladéktól- mentette meg a Földet az újrahasználható acél dobozaik használata révén. A Denkstatt Hungary Kft. elemzése szerint a Rakun által használt rozsdamentes acél dobozok már 25 használat után kisebb hatást gyakorolnak a ...
A használt termékek iránt világszinten növekvő érdeklődést a legtöbb közgazdász azzal magyarázza, hogy a járvány miatt csökkent a szabadon elkölthető jövedelem, a használt ruha, bútor, játék pedig olcsóbb. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy milyen hatással van az újrahasználat terjedése a környezeti fenntarthatóságra, illetve szerepel-e az okok közt a környezettudatosság is.
...