Egy dolgon még változtatunk, többön már nem
Tovább kellene lépnünk a klímavédelem „kapudrogjairól” - Zöld torzításaink 9.

Ha megkérdeznénk az embereket, hogy ki gyűjti szelektíven a hulladékot  viszonylag sokan jelentkeznének. Ha azonban azt is kérdeznénk, hogy emellett ki az, aki  húsmentes napokat tart, komposztál, tömegközlekedést használ, nem utazik fapadossal, minimalista elveket követ stb., csupán néhány jelentkezőt találnánk. Ennek a statisztikán, illetve a hiányzó lehetőségeken kívül pszichológiai okai is vannak. Például az „egyszeri cselekvés torzítása”.

Mikor még a szavannán bóklásztunk viszonylag egyszerűbb volt az élet.  Sehol egy okostelefon, egy hitelszerződés vagy egy szelektív kuka. A problémáink ugyan veszélyesebbek és végletesebbek voltak, de ugyanakkor egyszerűbbek is. Ha nem találtam élelmiszert elpusztultam, ha nem futottam el a kardfogú tigris elől elpusztultam, ha nem találtam szexuális partnert akkor meg kipusztultam.  A mezőgazdaság beköszöntéig viszonylag egyszerű volt, hogy mikor mit kell tennem, ezért rögzülhetett pszichológiai programok formájában.   Az ember környezete azonban nagyon megváltozott, amely változást a pszichológiai programjainknak még nem sikerült lekövetnie. A körülöttünk lévő bonyolultabb világ problémáin még mindig egyfajta egyszerűsítéssel igyekszünk úrrá lenni. 

egyszeri_cselekves_torzitasa_single_action_bias_zold_pszichologia.jpg

Így van ez az emberiség ultimate problémájával, a klímaválsággal is. Nem elég, hogy sokszor túl absztrakt és a legtöbbünktől távol esik térben és időben, de még a lehetséges válaszok is ezerfélék. Ilyen körülmények között a legtöbb ember nem is tehet mást csak egyszerűsít. Nem csak a problémát, hanem a válaszokat is. A kielégítő döntések elmélete szerint még mosógépet is úgy választunk, hogy általában megnézünk néhány verziót. Próbáljuk őket értékelni valahogyan, majd az első kielégítő verzió után nem keresgélünk tovább. A klímaválság esetében is valami hasonló történik. Szembesülünk a problémával, amire az érintettségtől függően keresünk egy kézenfekvőnek tűnő megoldást, és ami után már általában nem keresünk tovább. Csökken a félelem, megnyugszik a lelkiismeret.  Ezt hívják úgy, hogy az egyszeri cselekvés torzítása (single action bias).

A fogalmat Elke U. Weber alkotta meg 1997-ben. Számos vizsgálatban megfigyelték, hogy ha a  döntéshozók tesznek egy lépést egy aggasztó kockázat csökkentése érdekében, nagy valószínűséggel, nem tesznek további lépéseket, amelyek további védelmet vagy kockázatcsökkentést biztosítanának. A meghozott egyetlen intézkedés nem feltétlenül a leghatékonyabb, és a különböző döntéshozók esetében sem azonos. Függetlenül azonban attól, hogy melyik intézkedést teszik meg először, a döntéshozók hajlamosak arra, hogy nem tesznek további lépéseket. Feltehetően azért, mert az első intézkedés is elegendő az aggodalom vagy a sebezhetőség érzésének csökkentésére.

Megfigyelték a jelenséget radiológusoknál, akik, ha már egy elváltozást találtak a röntgenfelvételen, tovább nem kerestek,  felfedezetlenül hagyva így a többi elváltozást. Gazdálkodóknál, akik, ha már használtak egy eszközt az aszálykár mérséklésére, például rendelkeztek tároló kapacitással, kisebb valószínűséggel  használtak egy másikat is, például öntözést vagy terménybiztosítást. Egy amerikai közvéleménykutatás során pedig azt találták, hogy a demokrata szavazók 2009-ben kétszer annyian érzékelték úgy, hogy javul a környezet állapota, mint 2008-ban, pusztán attól, hogy Barack Obamára szavaztak. De az is valószínűsíthető, hogy számos egyénnél vagy szervezetnél  hasonló  jelenség játszódik le, amikor szelektíven kezdik gyűjteni a hulladékot vagy részt vesznek egy energiatakarékossági programban. Ilyenkor úgy érezhetik, hogy már eleget tesznek a környezetvédelemért és nem mennek tovább. Persze igaz a mondás, hogy nem egy maroknyi emberre van szükség, aki tökéletesen űzi a környezetvédelmet, hanem milliókra, akik legalább valamennyire. Ugyanakkor folyton az alacsonyan függő gyümölcsöket szüretelni óhatatlanul zöldre mosáshoz vagy morális önigazoláshoz fog vezetni. Semmiképp sem érdemi változáshoz.

illo_single_action_zold_pszichologia.gif

Mit lehet tenni a torzítás ellen?

Általában minden torzításról elmondható, hogy nagyon fontos tudni legalább a létezéséről. Amint ez meg van, úgy gondolom, hogy a megoldások két irányba vezethetnek. Mindkettőt alkalmazni kellene.  Az egyik, hogy továbbra is megpróbáljuk egyre több, és több környezetbarát cselekedetre rávenni a lakosságot. Ösztönözzük őket, hogy kis lépésekkel, az élet minden területén vezessenek be változásokat. Hangsúlyozva, hogy a zöldgondolkodás nem egy végállapot, hanem egy működési mód. Minden nap és minden területen tenni kell értre, még ha nem tökéletes akkor is. A másik út, hogy elfogadjuk, hogy az ember ilyen. Evolúciós múltjából adódóan törekszik az egyszerűsítésre, ezért mindent megteszünk, hogy a civilizációs környezete támogassa ezt. És nem a fogyasztás (azt már elég jól támogatja), hanem a környezetvédelem szempontjából. Azaz olyan mértékben egyszerűsítjük le a környezetbarát cselekvéseket, amennyire lehet. Illetve, ahol lehet alapértelmezetté tesszük a zöldebb megoldásokat.  Végső soron az emberi viselkedés a környezet terméke is. A környezetet pedig lehet úgyis alakítani, hogy a környezetvédelemnek kedvezzen.

Források:

https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/2273

Don’t Do Just One Thing - The New York Times (nytimes.com)

Még mindig a szelektív hulladékgyűjtéssel harcolnánk a klímaváltozás ellen - Zöld Pszichológia (blog.hu)

Experience-Based and Description-Based Perceptions of Long-Term Risk: Why Global Warming does not Scare us (Yet)

Weber, E. U.: 1997, Perception and expectation of climate change: Precondition for economic and technological adaptation. In: Max Bazerman, David Messick, Ann. Tenbrunsel, and Kimberley Wade-Benzoni (eds.), Psychological Perspectives to Environmental and Ethical Issues in Management (pp. 314–341), San Francisco, CA: Jossey-Bass.

Kép forrása:

Ian Webster

#zöldpszichológia #klímaválság #zöldtorzításaink #kognitívtorzítás #singleactionbias #egyszericselekvéstorzítása #fenntarthatóság #zerowaste

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldpszichologia.blog.hu/api/trackback/id/tr1317877619

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2022.07.09. 14:05:19

El kellene felejteni a zöldeket akik atomerômû bezárással védekeznek a globális felmelegedés ellen. Ezek csak politikusok akik hatalmat akarnak és nem a bolygót védeni.

gigabursch 2022.07.10. 00:06:02

Elegem van a generált hisztiből...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.07.10. 20:58:39

A poszt témája érdekes, még nem hallottam róla, de tényleg működik ez a single action bias.

@midnight coder:
@gigabursch:

A sötétzölfek egyszer majd előállnak azzal, hogy a még hatékonyabb klímavédelem érdekében skasszuk fel magunkat, mert akkor lesz legkisebb a karbonlábnyomunk. Természetesen kizárólag többször felhasználható, természetes szálból, pl. kenderből készült kötéllel.

Efelé már meg is tették az első lépést, amikor azt kezdték propagálni, hogy a túlnépesedést megelőzendő a fehér nők ne szüljenek. Csak a fehérek ne...

clemens 2022.07.12. 04:46:31

Klímavédelem csak fogyasztás csökkenésből keletkezhet.
Apró probléma, hogy a fogyasztáscsökkenés általános gazdasági válságot, munkanélküliséget, elszegényedést okoz.
Kezdetnek fel kellene találni azt a működő gazdasági modellt amely nem a folyamatos növekedésen alapul.

Csizmadia Máté 2022.07.12. 15:18:07

@clemens: Nagyon világos érvelés. Sajnos addig sem kellene tétlenül ülni, amíg ez megtörténik. Vagy ha már megtörtént, akkor amíg bekerül a gyakorlatba.

Csizmadia Máté 2022.07.12. 15:19:31

@gigabursch: Nem gondolnám, hogy hiszti lenne.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.07.12. 15:54:29

@Csizmadia Máté:

Nem igazán. Nézd a németeket: szénbányákat nyitnak újra, újra üzembe helyeznek szénerőműveket, DE az atomerőműveket ez év végéig akkor is mind leállítják.

gigabursch 2022.07.12. 18:03:18

@Csizmadia Máté:
Igazad van! Bűnbak keresés...

GyMasa 2022.07.13. 17:17:36

"Ha azonban azt is kérdeznénk, hogy emellett ki az, aki húsmentes napokat tart, ..."
Kizárt dolog! A vegetáriánusok sokkal többet finganak...

"...komposztál,..."
Azt csinálom. Tök jó buli!

"... tömegközlekedést használ,..."
Ha majd nem 3,5 óra lesz tömegközlekedéssel minden nap munkába járni az autó 1 órája helyett, akkor szívesen váltani fogok (München 25 km-en belüli környékéröl beszélünk, nem valami világvége koszfészekröl)

"... nem utazik fapadossal,"
A fapados repülö is pontosan ugyanannyi fogyaszt mint a nem fapados.

".. minimalista elveket követ stb.,"
28 év után cseréltem le a Swiftemet egy Mitsubishi Space Star-ra.
Akkor menö vagyok?

" csupán néhány jelentkezőt találnánk. "
Igen, mert nem mindenki olyan hülye, mint a sötétzöldek.

Ha a sötétzöldek meg akarnák oldani a problémákat, akkor támogatnám is öket, de világosan látszik, hogy ez az egyetlen dolog, amit kínosan kerülnek, bármit is tesznek.
Minden "ötletük" vagy lecsippent egy picit a szabadságunkból a kényelmünkböl, vagy a pénztárcánkból...
És egy centivel sem vagyunk közelebb ahhoz, hogy megoldanánk a problémát.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.07.13. 18:18:27

@GyMasa:

"A fapados repülö is pontosan ugyanannyi fogyaszt mint a nem fapados."

Utaskilométerre vetítve még kevesebbet is, ui. általában jobban ki van használva.

GyMasa 2022.07.14. 16:52:51

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
igen, miután elköldtem a hsz-t ez nekem is eszembe jutott.

Facebook oldaldoboz

Zöld Pszichológia

„A világ, amit teremtettünk, a gondolkodásunk eredménye; nem lehet megváltoztatni a gondolkodásunk megváltoztatása nélkül.” Albert Einstein

süti beállítások módosítása