Mikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, a döbbenet a környezetvédő közösséget is letaglózta. Többen írtak, mondtak olyanokat, hogy nem biztos, hogy most kéne a környezettudatos életmódról osztani az észt, mikor a szomszédban háború dúl. A koronavírus járvány kitörése után a lakosság őrült felhalmozásba kezdett, megugrott az online jelenlét ideje, a fertőzéstől való félelem miatt pedig sokan takarékra vették a zero waste életmódot. Mikor a családok gyermeket vállalnak, jelentősen megnő az ökológiai lábnyomuk, mindez a megváltozott higiéniás igényeknek és fogyasztási mintáknak köszönhetően. Mi lehet a közös a fenti jelenségekben?
Leginkább az, hogy egy már meglévő aggodalmat, problémát, élethelyzetet hirtelen felváltott egy másik. A háború esetén a távolabbi, ökológiai katasztrófától való félelmet a közvetlenebb, saját biztonságunk miatti aggodalom. Covid esetén a növekvő szeméthalmok iránt érzett aggodalmat a fertőzéstől való félelem. Gyermekvállalás esetén pedig a növekvő ökolábnyomtól való tartózkodást a gyermekeink iránti törődés.
A viselkedés mögött az a tulajdonságunk áll, hogy nem csak az információk feldolgozásában korlátozott a kapacitásunk, hanem az érzelmekében is. Magyarul még a legaggodalmaskodóbb emberek is csupán korlátozott mértékben képesek aggódni. A jelenséget az aggodalmak véges tárháza (Finite Pool of Worry, FPW) hipotézis magyarázza, amely szerint az embereknek véges érzelmi erőforrásaik vannak, így, ha egy fenyegetés miatt jobban aggódunk, az csökkentheti egy másik fenyegetéssel kapcsolatos aggodalmainkat.
Egy kutatásban azt találták, hogy a argentin gazdálkodók, amint jobban tartottak az éghajlatváltozás következményei miatt, úgy csökkent az aggodalmuk az egyéb kockázatok iránt (pl. politikaihelyzet). Egy másik vizsgálatban pedig azt, hogy a 2008-as gazdasági válság miatti aggodalom csökkentette a környezeti problémák miatti félelmet.
Az elmúlt pár év bőven kínált alkalmat a jelenség megtapasztalására és vizsgálatára. Járvány, infláció, háború, rezsi, infláció. Az AFP Hírügynökség közvélemény kutatása szerint 2019 augusztusában még a megkérdezettek 66%-a érezte úgy, hogy hatással van a klímaváltozásra, 2022 augusztusában már csak 50%. A klímaváltozást ráadásul megelőzte a gazdaság és a társadalmi egyenlőtlenség kérdése is. Egy másik, már zsebre menő, uniós vizsgálat szerint pedig a lakosság inkább az egészségügyre és a gazdaság fellendítésére költötte volna az uniós helyreállítási alap pénzeit és csak harmadsorban klímavédelemre. A háború szintén megtépázni látszik a klímavédelemre vonatkozó költési hajlandóságot noha a megújuló erőforrásokba történő befektetések mégis emelkednek. Hogy is van ez?
Úgyhogy összességében nem sikerült sem egyértelműen igazolni, sem egyértelműen cáfolni a jelenséget. (Ráadásul van egy másik hipotézis, ami pont az ellenkezőjét állítja, de az egy következő cikk témája lesz). A covid járvány kapcsán több országban folytattak vizsgálatot, hogy csökkent- e a klímaválság miatti aggodalom és hát nagyon vegyes a kép. Volt, ahol igen, volt, ahol nem és volt, ahol még növekedett is. Van olyan elmélet, ami szerint pusztán figyelmi problémáról van szó. Attól, hogy valaki másra figyel az aggodalom, háttérbe húzódva ugyan, de megmarad és csupán a figyelem az, ami a korlátossága miatt másra irányul (Finite Pool of Attention).
Mindent összevetve úgy tűnik, hogy igen, lehet aggódni a klímaváltozás miatt akkor is, ha nem figyelünk rá. Azonban az aggodalom, és pláne csak a figyelem, nem elégséges. Komoly szakadék tátonghat a félelem és a valós cselekvések között is. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen eszközeink vannak a feloldására. Ugyanakkor az is könnyen előfordulhat, mint látjuk az orosz energiafüggőség esetében, hogy az aggódás kezelésében lehet, hogy nem a klímavédelem a cél, de útba esik. Van egy olyan érzésem, hogy ahogy fűtjük a klímát és romboljuk a környezetet, ez egyre gyakrabban fog előfordulni.
#klímaváltozás #klímaválság #climatechange #zöldpszichológia #finitepoolofworry #aggodalmakvégeskészlete #aggodalmakvégestárháza #fenntarthatóság #klímapszichológia #zerowaste
Felhasznált irodalom:
What is the Finite Pool of Worry? (vlesdesigns.com)
Kevesebben aggódnak a klímaváltozás miatt az Egyesült Államokban | Euronews
What Does the War in Ukraine Mean for the Climate? - The New York Times (nytimes.com)
EU Market Outlook for Solar Power (solarpowereurope.org)
Képek forrása: pexels, grist, Cred, BBC
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.