Gyakori aggály a környezetvédők részéről, hogy ha megjelenik egy új fenyegetés, mondjuk járvány, háború vagy gazdasági recesszió képében, az kedvezőtlenül fog hatni a klímaválság elleni küzdelemre. Az emberek, ha valami más is fenyegeti őket az ökológiai összeomláson kívül, dobják a klímatüntetést vagy a csomagolásmentes vásárlást és inkább felhalmoznak, meg bezacskóznak mindent. Valóban így van ez? Ha aggódunk valamiért más miatt már nem fogunk?
Van olyan elmélet, ami szerint így van. A fintite pool of worry nevű jelenség azt mondja, hogy az emberek korlátozott dolgok miatt képesek aggódni, ha jön egy új aggodalom az kiüti a régit. A jelenségről ebben a cikkben írtunk részletesebben. Azonban van egy olyan elmélet is, ami szerint ez nem feltétlenül van így. Épp ellenkezőleg, hogy ha valami miatt már aggódunk egy új aggodalom felerősítheti azt.
A kutatások szerint először is különbség van aközött, hogy aggódok-e valami miatt vagy csupán figyelek rá. Valójában a kettő nem ugyanaz. A leginkább ismert példa a Covid 19-hez kapcsolódik. A járvány kitörése után a legtöbb ember a járványra és a nyomában bekövetkező gazdasági nehézségekre figyelt és kevésbé figyelt a klímaváltozásra. Ezt mind a hírek, mind a közösségimédia tevékenységek elemzése is alátámasztotta. Több hír, cikk, poszt, komment szólt a Covidról, mint a klímaváltozásról. Ugyanakkor a klímaválság miatti aggodalom nem csökkent. Sőt volt, ahol még növekedett is a covidpara hatására. A jelenséget affektus általánosításnak (affect generalization) nevezik. Mit takar ez pontosan?
Az affektus általánosítás szerint egy fenyegetéssel kapcsolatos aggodalom növekedése, tovagyűrűző hatásként, egy másik fenyegetéssel kapcsolatos aggodalom növekedéséhez vezethet.
A pszichológiában nem ismeretlen jelenség az általánosítás, a generalizálás jelensége. Számos területen leírták már. Elég csak a sztereotípiákra gondolnunk például mikor valaki találkozik egy x csoport y tagjával és hajlamos a teljes csoportra az ő tulajdonságai alapján következtetni. Vagy a klinikumból ismert generalizált szorongás szindrómára mikor valakin a szorongás élethelyzettől és stresszortól függetlenül elhatalmasodik és kiterjed életének számos területére. De gondolhatunk arra is, hogy pusztán a hangulatunk miként telepszik rá cselekedetinkre még akkor is, ha a cselekedetünk nem függ össze a hangulatunk okával. Ez a generalizációs hatás, úgy tűnik, az aggodalmak területén is megfigyelhető. Legalábbis, ami a klímaváltozást illeti.
Visszatérve a példánkhoz. Egy 2020-as kutatásban a COVID-19 hatását vizsgálták három dologra:
- az klímaváltozás észlelése,
- a klímaváltozás miatti aggodalom,
- a klímapolitikák támogatottsága.
Az eredmények szerint a figyelemre nem teljesült az általánosítás jelensége, azaz a Covid-19-re irányuló figyelem csökkentette a klímaválságra vonatkozó társadalmi figyelmet. Mindez persze magyarázható az emberek korlátozott figyelmi kapacitásával. Egyszerre csak korlátozott számú ingerre tudunk figyelni, tehát szükségszerűen van egy korlátja annak is, hogy egyszerre hány fenyegetéssel tudunk foglalkozni. Ugyanakkor az aggodalomra ez nem volt igaz. Azok, akik aggódtak a Covid-19 miatt, jobban aggódtak a klímaváltozás miatt is. Még akkor is, ha az nem volt a figyelem középpontjában. A magyarázatok szerint ilyenkor a figyelmen kívül hagyott aggodalom mértéke nem csökken, a mélyben szunnyad és ha újra rávetül a figyelem, ugyanolyan vagy még nagyobb intenzitással tér vissza. A legmeglepőbb a klímapolitikák támogatottságára vonatkozó eredmény volt, amely szerint az aggodalom növekedésével a klímapolitikák támogatottsága is növekedett.
Persze a végtelenségig így sem fokozható az aggodalom, sőt egy ponton túl már kontraproduktívvá válik (de ez már egy másik cikk témája lesz). Miért fontos mégis a jelenség vizsgálata? Leginkább azért, mert nem mindegy, hogy milyen kommunikációt tanúsítsanak a környezetvédelmi szervezetek mondjuk válság idején. Érdemes e csendben maradniuk, mert úgysem figyel rájuk senki? Vagy épp ellenkezőleg, egy új fenyegetés növeli az aggodalmat, ezért nekik is fokozniuk kell az erőfeszítéseiket? Az sem mindegy, hogy milyen erőfeszítést fokoznak. A figyelmet próbálják visszarángatni a klímaválságra vagy az aggodalomra nyújtanak megoldásokat? És hát továbbra is kérdés, hogy mekkora a szakadék az aggodalom, az elvi támogatottság és a konkrét cselekvés között. Végső soron ez fogja eldönteni, hogy sikerül-e élhető bolygót, hagyni a jövő generációkra vagy sem.
#zöldpszichológia #klímaszorongás #klímaválság #fenntarthatóság #affectgeneralization #affektusáltalánosítás #affektusgeneralizáció #klímpszichológia #zerowaste
Felhasznált irodalom:
What is the Finite Pool of Worry? (vlesdesigns.com)
Kevesebben aggódnak a klímaváltozás miatt az Egyesült Államokban | Euronews
Faulty generalization - Wikipedia
Effects of generalization descriptions on risk perception - ScienceDirect
Generalizált szorongás - Budai Pszichológus Központ (budaipszichologus.hu)
8b2de3051b95d4c6e21b0f81.pdf (archive.org)
A finite pool of worry or a finite pool of attention?
(PDF) Affect, Generalization, and the Perception of Risk (researchgate.net)
A Finite Pool of Worry or a Finite Pool of Attention? Evidence and Qualifications | Research Square
Képek forrása:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.