A használt termékek iránt világszinten növekvő érdeklődést a legtöbb közgazdász azzal magyarázza, hogy a járvány miatt csökkent a szabadon elkölthető jövedelem, a használt ruha, bútor, játék pedig olcsóbb. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy milyen hatással van az újrahasználat terjedése a környezeti fenntarthatóságra, illetve szerepel-e az okok közt a környezettudatosság is.

Ankita Roy, a londoni székhelyű GlobalData kutatóműhely vezető munkatársa arról beszélt az alapblog.hu-nak adott interjújában, hogy a vásárlási szokások drámai mértékben átalakultak, a kiskereskedelem a másodlagos piacok irányába halad. A többek között általuk is végzett kutatások megegyeznek abban, hogy a viszonteladási piac 2030-ig folyamatosan és egyre erőteljesebb ütemben nő, tizenegyszer gyorsabban fejlődik a hagyományos kereskedelemnél. A kereskedelmi szereplők egyetértenek abban, hogy nyolc-kilenc éven belül évente 80 milliárd dolláros forgalmat fog produkálni a second-hand és annak különböző leágazásai, míg a klasszikus fast fashion, a bevásárlóközpontok hírneves márkaboltjai ennek a felét, csupán 40 milliárd dollárt érnek majd el.

Tovább itt:

Másodkézből zöldebb | Demokrata

Kép forrása: pexels

#klímaszorongás #zöldpszichológia #klímaválság #klímatüntetés #zerowaste #klímapszichológia #klímagyász #szolasztalgia #pszichológiaielavulás #relatívelavulás #észleltelavulás #zerowaste #körkörösgazdaság