Erre figyelj a Black Friday-en!

2019. november 27. - Csizmadia Máté

3+1 pszichológiai jelenség, amivel jó, ha tisztában vagy.

Tovább

Zöld torzításaink 4. rész – Lehet-e zöld a pornó?

A reaktív leértékelés nyomában.

Ahogy a környezetszennyezés jelei egyre nyilvánvalóbbá lettek, nem telt bele sok idő és a felelősöket is megtaláltuk. A cégek. Persze a dolog nem volt alaptalan. Cégek nélkül az ipari forradalom, a találmányok elterjedése és a fogyasztói társadalom térnyerése nem tudott volna ilyen robbanásszerűen végbemenni. Általuk a személyes kockázat és felelősség átruházható lett egy, a fizikai valóságban nem létező és korlátolt felelősségű jogi személyre. Néhányan úgy vélik, hogy a vállalatok nagy hasonlóságot mutatnak emiatt egy pszichopata személy működésével. Nézzük a környezettudatosság pszichológia egy újabb torzítását. 

#zöldvállalkozások

 

Tovább

Zöld torzításaink 3. rész – Zöld, csajok, satöbbi

A környezetvédelem, mint a marketing szolgálólánya

#zöldpszichológia #ökopszichológia #környezetvédelempszichológia

#klímaszorongás #ökoszorongás #klímapszichológia #klímaváltozáspszichológia

#zöldtorzítás #kognitívtorzítás

A reklámiparban régóta ismert jelenség, hogy szép és/vagy híres emberekkel könnyebb eladni a terméket. A jelenség halo-effektus, holdudvarhatás vagy dicsfényhatás néven ismert és egy olyan kognitív torzítást takar, aminek sokat köszönhet a reklámszakma. Nézzük, hogyan jelenik meg ez a környezettudatosság pszichológiájában.

Tovább

Zöld torzításaink 2. rész - Húsimádó pizza zéro kólával?

A #zöldkihívások árnyoldala

#zöldpszichológia #ökopszichológia #környezetvédelempszichológia

#klímaszorongás #ökoszorongás #klímapszichológia #klímaváltozáspszichológia

#zöldtorzítás #kognitívtorzítás

Ahogy egyre több embernek esett le, hogy a klímaváltozás berúgta az ajtót és valamit tenni kellene, egymást kezdték érni a környezetvédelmi kihívások. Csak az éven volt már cigicsikkmentes február, műanyagmentes március, csomagolásmentes május, nem etetem a szemetesem hónap, trashtag challenge és még biztos lesz valami szívószál vagy pálmaolaj fronton is. Mind pozitív, támogatandó kezdeményezés! Mégis akkor milyen árnyoldaluk lehet? A környezetvédelem pszichológiája ad egy választ.

Tovább

Zöld torzításaink 1. rész - „Nagyon könnyű egyetérteni a diétával, mikor nem éhes az ember!”

Ezért (is) bukod a zöld fogadalmaid!

#zöldpszichológia #ökopszichológia #környezetvédelempszichológia

#klímaszorongás #ökoszorongás #klímapszichológia #klímaváltozáspszichológia

#zöldtorzítás #kognitívtorzítás

Pár éve nagyot ment az a vitatható kutatás, ami szerint a vegák körülbelül harmada részegen eszik húst. Persze kiderült, hogy nem tudományos kutatásról van szó, arról azonban a legtöbb embernek van tapasztalata, hogy mennyi ideig tart ki egy- egy újévi fogadalma vagy, hogy egy feszültebb időszakban meddig bírja az önmegtartóztatást. Nézzük mi köze van ennek a fenntarthatóság pszichológiájához.

Tovább

Haláltudat és környezetvédelem

Emlékezz a halálra, mikor jönnek a Glamour-napok!

#zöldpszichológia #ökopszichológia #környezetvédelempszichológia

#klímaszorongás #ökoszorongás #klímapszichológia #klímaváltozáspszichológia

Neumann János mondta egyszer, hogy a matematikában az ember nem megérti a dolgokat, hanem megszokja. Kicsit igaz ez a halálra is. Csak azt nem tudom mi a nehezebb.  Megérteni vagy megszokni? Az ember a természet különleges teremtménye. Előre tudja, hogy bármi történjék, egyszer biztosan meghal. Irvin D. Yalom, stanfordi pszichiáter szerint ez a haláltudat az ára az ember alapvető tudatosságának. Ahogy rádöbbenek, hogy vagyok, szükségszerűen arra is rádöbbenek, hogy előbb utóbb nem leszek. Nehéz napjaimon mindig lenyűgöz, hogy az ember ebbe nem őrül bele. Miért nem? Tudja, hogy minden öröme, bánata, eredménye, vágya mind, mind egyszer a halál martaléka lesz. Huszonöt év múlva pedig már lehet, hogy még a sírhelyét is másnak adják. Hogyan tudja mégis tovább csinálni? És mi köze ennek a bolygó megmentéséhez vagy a fenntarthatóság pszichológiájához?

Tovább

Bűntudat és környezetvédelem

El kell-e fojtani az ökobűntudatot? Ha igen, miért nem?

#zöldpszichológia #ökopszichológia #környezetvédelempszichológia

#klímaszorongás #ökoszorongás #klímapszichológia #klímaváltozáspszichológia

#ökobűntudat 

Erich Fromm, a 20. század egyik legjelentősebb szociálpszichológusa, már 1955-ben úgy vélte, hogy a modern kor elidegenedése a bűntudat túlhangsúlyozásához vezet. Már akkor azt írta, hogy az ember mindig talál valamit, ami miatt bűntudatot érezhet. A helyzet az óta csak romlott. Felvetődik hát sokszor a kérdés, hogy szabad-e még a környezetvédelem területén is bűntudatkeltéssel nyomasztani a túlterhelt fogyasztót? Nézzük, mit mond a környezetvédelem pszichológiája. 

Tovább

A hazaszeretet, mint a környezettudatosság motivációja?

Vélemény Roger Scruton Zöld Filozófia című könyvéről

#zöldpszichológia #ökopszichológia #környezetvédelempszichológia

Fontos volt már, hogy a filozófia nagyobb figyelmet szenteljen az emberiség előtt álló olyan új kihívásoknak is, mint a környezetvédelem. A fejlett világ nagy kérdései most rendre ezen a téren bukkannak fel. Hogyan lehet szolidaritást érezni a több százezer láthatatlan éhezővel a jólét közepette?Hogyan oldjuk fel az „élj a mának” életérzés és a jövő generációk érdeke között tátongó szakadékot? Hogyan lehet önmérsékletre inteni, ha tele a vályú és egy egész iparág kántálja: zabálj!!? Egyáltalán milyen motivációi lehetnek egy önmérsékletre alapozott politikának a 21. században? Roger Scruton Zöld filozófia - Hogyan gondolkozzunk felelősen a bolygónkról? című könyve ugyan nem ad mindenre választ, de jó kiinduló pontjául szolgálhat az új filozófiai vitáknak. Ráadásul számos kérdést feszeget a környezettudatosság és fenntarthatóság pszichológiájában is.

Tovább