#zöldpszichológia #ökopszichológia #környezetvédelempszichológia

#klímaszorongás #ökoszorongás #klímapszichológia #klímaváltozáspszichológia

#zöldtorzítás #kognitívtorzítás

Ahogy egyre több embernek esett le, hogy a klímaváltozás berúgta az ajtót és valamit tenni kellene, egymást kezdték érni a környezetvédelmi kihívások. Csak az éven volt már cigicsikkmentes február, műanyagmentes március, csomagolásmentes május, nem etetem a szemetesem hónap, trashtag challenge és még biztos lesz valami szívószál vagy pálmaolaj fronton is. Mind pozitív, támogatandó kezdeményezés! Mégis akkor milyen árnyoldaluk lehet? A környezetvédelem pszichológiája ad egy választ.

Pár évvel ezelőtt végig söpört a világon az Ice Bucket challenge, aminek segítségével akkor 4 millió dollárt szedett össze az ALS-betegeket segítő szervezet. A kutatók már akkor figyelmeztettek rá, hogy az egyéb jótékonysági szervezeteknek így kevesebb adomány fog jutni, hiszen a jótékonykodás egy zéro összegű játék. Az emberek egy bizonyos összeget jótékonykodnak el, amit érdemben nem fognak növelni, csak mert újabb és újabb nemes célok tűnnek fel. Legfeljebb a meglévő összeget osztják újra vagy csoportosítják át. A zöld kihívások szempontjából ez most lényegtelen is, amire szintén felhívták a figyelmet az egy kognitív torzítás az úgy nevezett önengedélyezés, vagy angolul moral licencing volt.

És ez nem vicc. A jelenséget számos területen sikerült igazolni. Kimutatták például, hogy azok, akik multivitaminokat illetve más, egészségesnek vélt, táplálékkiegészítőket szednek, hajlamosabbak többet dohányozni vagy egyéb módon hedonizálni. Jesse Catlin és Yitong Wang, marketingkutatók kísérletében azok, akiknek szelektív kuka állt rendelkezésükre, majd háromszor annyi papírt használtak el, mint akiknek nem volt lehetőségük szelektíven gyűjteni. Más kutatások szerint pedig azok, akik energia hatékony izzókat használtak hosszabb ideig égetik a villanyt, sőt a „zöldített” otthonok számlája sokszor egy jottányit sem csökken pont az önengedélyezés miatt.  A legrémisztőbb azonban az a torontoi kutatás volt, amely kihozta, hogy a zöld termékek vásárlói több csalást engedélyeztek maguknak egy kísérleti játékban, mint a konvencionális termékek vásárlói. Az emberek morális bankszámlát vezetnek magukban, és ha az egyik területen megvolt a jó cselekedet, a másik területen engedélyezik maguknak az elhajlást.

Összességében mondhatnánk, hogy a helyzet nem olyan rossz, hiszen még mindig nullán vagyunk. Ami elvben igaz is lehet. A probléma akkor van, ha már a jócselekedet is bűzlik vagy túllövünk a jócselekedeten. Például mikor valaki meg van győződve róla, hogy az áfonya gyógyítja a rákot, ezért nem para, ha még mellette cigizget is egy kicsit. Vagy pózolunk a nyolcezres fémkulaccsal, de még a kutyaólba is külön fűtés van.

A kihívások nagyon hasznosak lehetnek, ha arra használjuk őket, amire valók. Lehet, hogy rögtön nem változtatják meg a világot, de a buszmegálló tisztább lesz, a falu határából eltűnik a szeméthalom, kevesebb lesz az ételhulladék, bekerül egy téma a köztudatba, ami addig nem volt ismert. De ami még fontosabb, segítenek egy olyan szokás kialakításában, ami azután társadalmi normává válhat. Ha csak egy hónapra tervezed a környezettudatosságot, jobb ha odafigyelsz, nehogy fordítva süljön el. És ugyan ezt tartsd észben, mikor zöld termékeket vásárolsz.

 Források:

https://24.hu/elet-stilus/2014/08/21/hatalmas-karokat-okoz-a-jegesvodros-orulet/

http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2010/07/16/AR2010071606839.html

https://www.theguardian.com/commentisfree/2011/aug/26/bad-science-vitamin-pills-lead-you-to-take-risks

Nina Mazar and Chen-Bo Zhong: Do Green Products Make Us Better People?

Jesse R. Catlin  Yitong Wang: Recycling gone bad: When the option to recycle increases resource consumption

Képek forrása:

Pexels

Marc Rosenthal -The Washington Post