Vágyvezérelt gondolkodásnak azt nevezzük, mikor valaki valóságként kezel valamit, amit egyébként a rendelkezésre álló tények nem támasztanak alá, de számára az járna pozitív kimenetellel. A vágyak kivetülnek a jövőbeni előrejelzésekre, mintegy torzítva azt. Röviden, azért van/lesz úgy valami, mert nekem úgy lenne a jó.
Például mikor biztos vagyok benne, hogy a saját csapatom/pártom/gyerekem fog nyerni, csak mert a szívemnek az kedves. Az egyébként rossz kapcsolatom biztos, hogy megjavul, noha ennek semmi jele. Egyetemre járok biztosan jól fogok keresni. Stb. Ilyen dolgokat tudni nem lehet, maximum remélni. Gyakran keverik is ezért az optimizmussal vagy a reménnyel. Azonban a vágyvezérelt gondolkodás más. Vágyvezérelt gondolkodásnál csak a vágyálmomat alátámasztó információkat veszem figyelembe. Sőt az ezzel ellentétes véleményeket még aktívan el is utasítom. Ráadásul kvázi késznek fogom fel a kívánt helyzetet. Biztosan meg fog történni, tehát így nagyon cselekednem sem kell. Vagy, ami még rosszabb cselekszem, de a téves információk alapján. Míg egy egészséges optimizmus vagy reménykedés esetén tisztában vagyok vele melyek a feladataim, tudok és teszek is azért a pozitív kimenetelért. Nem hagyom figyelmen kívül a szándékaimnak ellentmondó információkat sem. Sarkítva olyan ez, mintha lefoglalnám a világkörüli utamat, mert biztos vagyok benne, hogy nyerni fogok a lottón. Aztán lehülyéznék mindenkit, aki szerint ez nem biztos, hogy így lesz.
A környezetvédelem terültén is gyakran előfordul a jelenség, részben a kérdés erős érzelmi töltetéből és/vagy az ismerethiányából adódóan. De a hibás oktulajdonítás is bőven szerepet játszik benne. Például az a tévhit, hogy az eddig megtett klímavédelmi intézkedéseknek sokkal nagyobb a hatása, mint, amekkora valójában. Vagy, hogy a téma ismertsége egyenesen arányban áll a helyzet javulásával. Gréta Thumberg beszélt a világ vezetőivel innen már csak várni kell. A világ legismertebb étterme levette a marhahúst az étlapról, közel a zöldjövő. A jelenséget greenwishingnek is nevezik és van olyan álláspont, ami szerint gyakran károsabb, mint a zöldre mosás. Illetve gyakran annak előszobájaként tekinthető. Adott egy kívánatos cél, mondjuk az irodai műanyagszemét csökkentése, amit viszonylag kis energia befektetéssel meg lehet valósítani, majd erre húzzuk rá a teljes klímasemleges imidzsünket. Szélsőséges példával élve, mintha egy szénbánya azzal próbálná meg rendezni a klímaváltozás ügyét, hogy át áll a szívószál mentességre. A hasznos és jó szándék vagy kevés vagy teljesen nélkülözi az oksági kapcsolatot.
Hasonló jelenség az úgynevezett wishcycling. Mit takar ez? Bizonyára sokunkkal megtörtént már, hogy nem tudja, hogy egy adott hulladék, például hungarocell, a nylon zacskó vagy szívószál újrahasznosítható-e, avagy sem? A pizzás dobozt zsírosan be lehet dobni a papírgyűjtőbe, avagy sem? A tejfölös dobozt el kell-e mosni, avagy sem? A szívbajosabbak ilyenkor a papírt dobják a papírosba, a műanyagot a műanyagosba reménykedve, hogy az újrahasznosításra kerül. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Alapból már a jelzések is megtévesztőek. Aki egyszer is megnézett egy ilyen csomagolást bizonyára ismeri az egymást kergető nyilas logót, ami elvileg az újrahasznosíthatóságot jelenti. Elég jól bejáratott logó. A baj az vele, hogy a nem újra hasznosítható termékeket is ilyen jellel jelölik csak más számokkal. Például az 1-esbe tartoznak a PET palackok, amelyek újrahasznosíthatók de például 7-es kategória már nem annyira. Erről azonban a legtöbben vajmi keveset tudunk. Jel, jel bedobjuk.
Még nagyobb probléma, ha mondjuk olyan anyagokat dobunk be a szelektívbe, ami nemhogy nem hasznosítható újra, hanem még az újrahasznosítható anyagokat is beszennyezi. Példaként szokták emlegetni a zsíros pizzás dobozt vagy a különböző zacskókat, amelyek megakasztják a feldolgozó gépeket. A harmadik probléma, hogy attól, hogy valami újrahasznosítható még nem biztos, hogy újrahasznosítják. Ezzel ma már nagyon gyakran szembesülni. Különösen a ruhák területén. Számtalanszor látni különböző charity boltokban, hogy ruhát már ne. De összességében is az újrahasznosított hulladékok aránya nem éri el a 10%-ot sem.
Tehát mikor egy műanyagot a szelektívbe hajítunk még a véletlennél is kisebb az esélye, hogy újra hasznosítják.
De legalább van esélye, mondhatnánk Dumb és Dumber után szabadon, azonban itt még nem ér véget a történet. Tény, hogy nagyon sokat javultak a szelektív hulladékgyűjtés feltételei és a hozzáállásunk is, de utóbbi sajnos egy nem kívánt irányba. Ma már nagyon gyakran összekapcsoljuk a klímavédelemmel és úgy gondoljuk, hogy ha szelektíven gyűjtjük a szemetet akkor a klímaválság elleni harcot is letudtuk. Ez persze nem így van. A jelenség hátterében a téves oktulajdonítás, illetve egy gondolati torzítás áll, amelyről részletesebben egy külön cikkben fogunk írni. A lényeg, hogy a wishcycleinget csak úgy, mint greenwishinget veszélyesebbé teszi az, hogy sokkal gyakoribb és a jó szándék vezérli. Elfedi az okok okozati viszonyokat vagy egy jelenségnek tévesen nagyobb hatást tulajdonít, mint amivel bír. Nem csak azt hisszük el, hogy minden műanyagunk újrahasznosítják, hanem azt is, hogy minden problémánk megoldja.
Összefoglalva a környezetvédelem területén rendkívül sok kezdeményezés indult el, ami tény. Ugyanakkor jó néhányról kiderült már, hogy hatástalan, nem arra jó vagy tévút, de a vágyvezérelt gondolkodás, illetve egyéb gondolati torzítások megakadályozzák, hogy érdemben változtatni tudjunk. Fontos lenne ezért, hogy a jövőben a környezetvédelemi kezdeményezések összehangolásra kerüljenek az emberi elme sajátosságaival. Különben a legjobb szándékú cselekedetek is hatástalanok lesznek vagy, ami még rosszabb súlyosbítják a problémát.
Felhasznát irodalom:
https://ghginstitute.org/2019/10/17/from-greenwishing-to-greenwashing-a-growing-business-risk/
https://24.hu/kultura/2021/05/04/eleven-madison-park-etterem-husmentes-etlap/
https://humusz.hu/hirek/ujrahasznosithato-vagy-ujrahasznositott/23385
https://preventablesurprises.com/wp-content/uploads/2019/07/2019-07-19-Greenwish-Essay.pdf
https://www.logicallyfallacious.com/logicalfallacies/Wishful-Thinking
https://www.youtube.com/watch?v=Fiu9GSOmt8E
Eurobarométer
Képek forrása:
https://www.livescience.com/how-much-plastic-recycling.html
https://www.kuow.org/stories/whatcha-gonna-do-with-all-that-junk-we-answer-more-recycling-questions
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.