Zöld torzításaink 5. rész - „Sose szabad százalékjelet látnom, mert tuti veszek valamit!”

Három torzítás a kereskedelemből

2019. október 09. - Csizmadia Máté

Egy termék árazása legalább három esetben lehet problémás. Ha ingyen van, ha drága, vagy ha le van akciózva. Három torzítás a kereskedelemből.

 

Közhely, de gyakorlatilag mindennek van pszichológiája. Még a kereskedelemnek is, sőt annak igazán. Mikor a szociológusokat vagy a környezetvédőket azzal vádolják, hogy társadalom-mérnökösködni akarnak, elfelejtik, hogy a kereskedelem és a marketing nagyon régen ezt csinálja. Sőt a big data térnyerésével jobban tudja mire izgulunk, mint mi magunk. Épp itt az ideje hát, hogy elkezdjük visszavenni az irányítást az elménk felett. A kuponnapok közeledtével álljon itt három gondolati torzítás a vásárláshoz kapcsolódóan. Ha nagyon sietsz, a végén felsoroltam mit tudsz tenni, hogy elkerüld a felesleges fogyasztást.

 

Az ingyen varázsa

Ellenállhatatlanul vonzza az embert, ha valamit ingyen adnak. Nem csak itthon, máshol is. A jelenség Dan Ariely, viselkedés közgazdászt is megihlette, aki számos érdekes kísérlettel igazolta a jelenséget. Az egyikben például kollégáival minőségi, svájci és átlagos, amerikai csokoládét árultak egy középületben. A svájci csokit 15 centért, az amerikait 1 centért adták. A vevők 73 százaléka, nyilván az árérték alapján mérlegelve, a minőségi csokit választotta és csak 27 százaléka az átlagosat. Abban a pillanatban azonban, hogy a minőségi csoki árát levitték 14 centre, az átlagos csokit pedig ingyen adták, az arány megfordult. Már a vevők 69 %-a választotta inkább a kevésbé minőségit. Pusztán csak azért, mert ingyen volt. 

Az ingyenesség vonzereje Ariely szerint a veszteségkerülésben érhető tetten. Minden vásárlás, legyen bármilyen kisösszegű, veszteséggel is jár. Az ingyenesnek viszont,  látszólag, egyáltalán nincs vesztesége. Úgy tűnik, hogy nulla befektetés mellett csak nyerünk. Két dolog miatt azonban ez nem teljesen igaz.  Az egyik, hogy az ingyenesség felülírja az igazi szükségleteinket és preferenciáinkat, sőt sokszor csaliként használva csak még több, fogyasztásra buzdít minket. ( A kollégáimmal használunk is erre egy kifejezést: „halápolni”, ami azt jelenti, hogy szükségleten felül fogyasztani valamiből, csak azért, mert ingyen van).  Egy városi legenda szerint az egyik áruházlánc vezetője egyszer azt mondta, hogy ha tehetné, egy forintért vagy ingyen adná a zsemlét, mert a vásárlók teljesen bevadulnak tőle. És amíg egymást ölik az ingyen cuccért, addig más cuccokat is rájuk lehet sózni, amiken amúgyis jóval nagyobb a haszon. De elég csak az ingyenes számlavezetésre vagy az összeghatárhoz kötött, ingyenes házhozszállításra gondolni. Számtalan a példa.

5af349361960f.jpeg

 

A másik probléma, hogy attól, hogy mi nem fizettünk valamiért, azt a valamit, valahol meg kellett termelni, ahol szennyezett, ahol erőforrást áldoztak rá és valahol majd hulladék is képződni fog belőle. Szóval, ha tényleg komolyan gondoljuk a tudatos fogyasztást, az egyik feladat, hogy ellent tudjunk állni az ingyenesség illúziójának. 

 

"Az embernek mindenért meg kell fizetnie, a természet legföljebb az elemi katasztrófákat adja ingyen."

Ludvík Soucek

 

 A drága varázsa

A túl magas árnak szintén van egy torzító hatása, már ami a gondolkodásunkat illeti. Ugyancsak Ariely és kollégái ötletes kísérlete illusztrálta, hogy a drágább termék akár placebo hatást is kiválthat.

Egy kísérletben kamu fájdalomcsillapítót teszteltek száz bostoni felnőtt részvételével, akiken változó erősségű áramütést végeztek, miközben nekik jelezniük kellett a fájdalom mértékét. Az áramütéseket fájdalomcsillapító bevétele után megismételték és közben a tablettákról eltérő információkat adtak az alanyoknak. Egyszer azt mondták, hogy 2,5 dollárba kerül egy adag, másszor pedig azt, hogy 10 centbe. De valójában mindenki C vitamint kapott. Eddig semmi új a nap alatt, a placebo hatás régóta ismert jelenség. A kísérlet érdekesebb fejleménye az volt, hogy míg a 2,5 dolláros fájdalomcsillapító mindenkinek csillapította a fájdalmát, addig a 10 centes pirula már csak a kísérleti személyek felének. A jelenséget számos termék esetében igazolták (megfázás elleni szerek, energia italok stb.), és hát valljuk be a luxus márkákhoz is valami hasonló asszociáció tapad. Sokszor azt hisszük, hogy a drágább jobb.

hacsak_az_ember_nem_kepes_megtanulni_hogy_megvaltoztassa_azt_a_lenyt_amive_lettunk_hacsak_nem_valtoztatjuk_meg_celunkat_a_galaxisok_kozott_csak_ugy_fognak_emlekezni_rank_mint_valami_rosszindulatu_rakos_daganatra_1.jpg

 

A fenti képeket kb. két hete készíttettem. Négy fehér póló található rajtuk. Négy különböző márka (amit igyekeztem elrejteni). Az 1. póló 795 Ft, a 4. pedig 12 990 Ft. Az összetételben semmi különbség. Mindegyik 100% pamut (ha ezen kívül van valamilyen minőségi kritérium különbség, akkor elnézést, én nem találtam). Tehát ha a 4. leárazzák 30 százalékkal még nem biztos, hogy jobban jársz, hiszen a 3. teljes áron is jobban megéri. Ha pedig amúgy elengednéd a márkához tartozó asszociációkat, ami a legtöbb esetben egyébként is ordas nagy kamu, kuponnapok nélkül is jobban járhatsz. Nem a fast fashionra akarok buzdítani, de hihetetlen, hogy a 21. században a márkákhoz például még olyan érték tapad, hogy melyik celeb hordta valahol pénzért. Vagy, hogy egyszer volt egy tervező, aki híres lett és akkor ma is ez az érték. Nonszensz. Miért nem valami olyan dolog, aminek tényleg van haszna? Mondjuk a környezetvédelem. De kanyarodjunk vissza a leárazásokhoz.

 

A százalékjel varázsa

Az óriási akciózások központi fogalma a tranzakciós hasznosság, amely egy adott tárgy ténylegesen kifizetett és általánosan elfogadott árának a különbségét jelenti. Magyarul, ha valakinek van egy elképzelése egy termék áráról, de azt jóval kevesebbért sikerült megszereznie, mondjuk egy akciózás keretében, akkor pozitív tranzakciós hasznosságról beszélünk. Az emberek vagyoni helyzettől függetlenül imádják ezt az érzést. Úgy érzik, alkalmi vásárt csinálva kicsit „meghekkelték” a piacot.

A kereskedők pontosan ismerik ezt a jelenséget és ki is használják. Azért akcióznak orrba-szájba, hogy mindenki egy kicsit győztesnek érezze magát, mikor bezsákolja az akciós trappistát vagy az akciós TV-t. Az érzés annyira erősen hat a fogyasztóra, hogy ha valamelyik kereskedő ezt nem csinálja és csak simán olcsóbban adja terméket, több mint valószínű, hogy kevesebbet fog eladni.

Richard Thaler Misbehaving című könyvében a JC Penney kereskedelmi lánc példáját hozza fel, akik rájöttek, hogy csupán az árbevételük 1 százaléka származik a teljes áron értékesített termékekből. A maradék 99 százalék akciós termékből jön be. Fel akartak, hagyni az általuk csak „kamu árazásnak” nevezett stratégiákkal és megszüntették a 9-es végű árakat, sőt az akciózást is, biztosítva a vevőket arról, hogy a termékeket ugyanannyiért fogják kapni, mintha akciósan vásárolnák meg. A stratégia nem jött be. A cég részvényei zuhanni kezdtek, a vásárlók pedig elpártoltak tőlük. Nem kapták meg az élményt, hogy ők most alkalmi vételt csináltak. Az ügyvezetőt ezután kirúgták és visszaálltak az akciókra. De ez a jelenség van annak a hátterében is, hogy valójában már szinte egész évben  "kuponbuli" van és azt se tudja az ember, hogy épp szezonnyitó, szezonközi vagy szezonvégi leárazás ostromolja az akaraterejét.

Tehát mielőtt beleveted magad a kuponnapok leárazásába, fontolj meg néhány dolgot:

  • Kérdezd meg magadtól, hogy valóban szükséged van-e rá vagy csak az akció csábít? A fentiekből látható, hogy a legerősebb torzítás az alkalmi vétel torzítása. Lehet, hogy azon az áron amúgy jónak tűnik a termék.  És ha tényleg kell, akkor OK. De ne fordítva legyen. Ne azért kelljen, mert jó áron van. Nem találtam rá kutatást, de erős a gyanúm, hogy a szükségleten alapuló vásárlás hosszútávon biztosan nagyobb megtakarítást eredményez, mint folyton az alkalmi vételeket hajkurászni (ha valaki tud ilyen kutatást küldje el, legyen szíves). Vedd észre, hogy ma már a trappistát is alkalmi vételként adják el minden héten valahol.

 

  • Nézd meg máshol is a terméket. Lehet, hogy máshol egész évben olcsóbb. És akkor van időd eldönteni, hogy tényleg kell vagy csak a százalékjel hatása alá kerültél.

 

  • Nézd meg a termékkategóriát is, hogy nincs-e olcsóbb más márkában? (Számos kuponos akciónál egy preferált és/vagy raktáron maradt márkát akcióznak, de mondjuk, egy másik márka akció nélkül feleannyiba kerül, úgyhogy nem rosszabb a minősége.)

 

  • Emlékeztesd magad arra, hogy a „ház” sosem veszít, bármekkora legyen is a kedvezmény! Keresd meg, hol akarnak átverni.

Ha meg mindenképp vásárolsz, legalább táskát ne kérj! Ugyan már ebben is elindult egy változás, de marha sok helyen még kérdés nélkül tuszkolják a reklámszatyorba a cuccot. Lehet, hogy nem ezen fog megfordulni a világvége, de legalább erre felhívhatnák a figyelmet a magazinok.  Hihetetlen, hogy még 2019-ben is táskahegyekkel ábrázolják a trendi nőt.

 

glamour-2-620x330.jpg 

 Képek forrása:

HaloMoney.co.id

(Ez a kép nem 2019-ben készült tudtommal, de a mostaniban is táskahegyek vannak a képeken).

Irodalomforrás:

Dan Ariely: Predictably Irrational

Richard Thaler: Misbehaving

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldpszichologia.blog.hu/api/trackback/id/tr9715213590

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

haXXor 2019.10.10. 19:32:44

Baromi uncsi a sok okoskodó 'zöld' írás de ez üde kivétel.

sírjatok 2019.10.10. 20:59:05

@haXXor: Pont ezt akartam írni, féltem én is hogy valami "zöldség" lesz összehordva, de jó volt a poszt.

Zöld abc 2019.10.10. 23:48:02

A magyar vásárló buta, minden elé lógatott répát bevesz. Ez az akciók utáni menés, már benne van az emberek énjébe. Veszik a sok xart, a sok szemetet. 140cm-es 64k-s tv-t mert a 120-as már olyan kicsinek tűnt stb. De hát 50-60 évnyi fogasztói társadalom elérte a hatását. Nem nézek tv-t mert nincs. Egyszer ismerősöm 200 csatornáját átgörgettem, 2 nézhető csatornát találtam rajta.
16 magos,16 ramos telefon mert az a menő. Közben egyáltalán megnézte már valaki hogy tényleg annyi van benne? Amúgy jó ez a cikk, örülök hogy van még ilyen cikkíró aki tudatosan él, és próbálja átadni ezt többeknek is. Sajnos úgy veszem észre hogy 100 emberből kb 10 vásárol tudatosan. A többi minden lomot, hülyeséget megvesz. Mázsaszám hordja haza a PET vizet, miközben otthon is nagyon jó vize van. Mikor állnánk le ezzel kb? Szerintem akkor sem, ha az utcákon méteres szemét hegyek lennének. Lehetne egy ilyen kísérlet is. Úgy kell dolgokat vegyünk, hogy amit megveszünk szinte sose bomlik majd le.

Szabványok 2019.10.10. 23:58:07

Nem rossz írás!

Én magam elvből kihagyom mindenféle kupont, pontgyüjtést, árukapcsolást. Ha kuponok nélkül nincs pénzem BMW-re, akkor ne legyen BMW-m.

Drága áru.
Olyan terméknél, amit nem ismerek, nem akarok elmerülni a jellemzöiben, kis tétel a költségvetésünk nem, a drágábban választom. Statisztikailag jobb. Én sem tudom, hogy mik egy trikó minőségi jellemzői. De egy tízszeres ár valószínűleg más gyártót, más technológiát takar. Pl. jobbak a varrásai, nem csiklandoznak halálra, kitartanak. Lehet, hogy más a fonal, más a szövés, tartósabb, nedvszivobb, melegebb. Lehet, hogy nem gyerekmunkával készült, lehet hogy allergén. A franc tudja. De ha megengedhetem magamnak a valószínűleg jobb minőséget, miért ne?
Drága dolgokból utánanéz az ember, tudja milyen jellemzők vannak. Egy autónál nagyon sokat keresek, gondolkozom.
De egy olcsó dologból, pl. só, miért ne vegyem meg a legdrágább osztrák sot? Az biztos jó, nem mélyülök el sotechnologia kérdésekben, nem keresek teszteket, nem megyek ki Rákosborzasztora, mert ott ingyen osztogatják. Hanem, kell só, akkor a szokásos bevásárláskor bedobom a kosárba a legdrágább az, vagy a második legdrágábbat.

Liping 2019.10.11. 01:03:57

Sóból pont hülyeség drágát venni.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.10.11. 05:13:39

Egészséges antiliberális ösztönökre van szükség.

Én pl. eleve gyanúsan nézek, ha akció vagy leértékelés van.

CCnick 2019.10.11. 07:41:06

@Zöld abc: " Nem nézek tv-t mert nincs. Egyszer ismerősöm 200 csatornáját átgörgettem, 2 nézhető csatornát találtam rajta."

Nem mindenki él a XX században, van aki nem 200csatornán keresgél valami nézhetőt hanem azt néz a netről amit akar. És ehhez azért nem árt egy nagyméretű megjelenítőeszköz amit TV-nek hivnak a legtöbb esetben.

CCnick 2019.10.11. 07:46:39

@Zöld abc: "16 magos,16 ramos telefon mert az a menő. Közben egyáltalán megnézte már valaki hogy tényleg annyi van benne? "

bazmeg :))))))

"PET vizet, miközben otthon is nagyon jó vize van. Mikor állnánk le ezzel kb"

Én akkor ha a patronos szódaviz előállitása nem lesz 2x annyi mint megvenni ugyanannyit előre buborékoztatva palackban és majd ha a patron legalább annyi bubit "beletesz" a vizbe mint amennyi a palackosban van.

ja, hogy te ilyen szabadságellenes zöldkomcsináci vagy, ez megmagyaráz mindent

" Zöld abc 2019.10.11 00:16:53
Hogy mi lenne a megoldás? NET kábel elvágása, TV adásokon csak művelődő adások mehetnének, katonaság visszavezetése oly módon hogy ha beszól a kedves ifjú kopasz akkor fogkefével wc-t subickol két hétig."

CCnick 2019.10.11. 07:49:32

@Szabványok: "miért ne vegyem meg a legdrágább osztrák sot? Az biztos jó, nem mélyülök el sotechnologia kérdésekben"

pont olyan jó az 500ft/kilós mint a 60Ft/kilós mert ugyanaz. A só az só. Nincs jónátriumklorid meg rossznátriumklorid.

CCnick 2019.10.11. 07:51:45

@Szabványok: egyébként ez a tipikus sznobság, azt hiszed ha drága akkor automatikusan jó mig az olcsó automatikusan nemjó. Neked gyártják ugyanazt kétféle csomagolással két áron :)

Voros Sonja 2019.10.11. 08:09:58

@MAXVAL bircaman közíró: Már úgy hihányzott egy kis lipsizés!

darkmirjam_light 2019.10.11. 09:02:41

A TLC-csatornán sokszor megy a couponing extrem nevű műsor, amiben emberek annak szentelik az életüket, hogy temérdek mennyiségű kupont gyűjtsenek és lehetőleg ingyen minél több bevásárlókocsit rakjanak teli szarral. Abban a részben amit láttam rohadt sok jegesteát sikerült összekarmolniuk egy boltból. Volt kamera, szóval mindenki úgy viselkedett, mintha egy hollywoodi szerepválogatón lenne, szólt aláfestőként a heavy metál, mert hogy ez már extrém. Az eredmény magáért beszélt: 160 liter műanyagba töltött fogromlást, hízást és cukorbetegséget okozó lónyál, amit ha az egészségünk kicsit is számítana messziről kerülnönk kéne. Beteges látvány volt, ahogy ennek mindenki örült. Vannak termékek amik ingyen is drágák, mert tán a jegestea ingyen van, de a fogpótlás ruhadtul drága.

Zabalint 2019.10.11. 10:56:35

@Szabványok:
Én fordítva gondolom. Olyan termékeknél, amiket nem ismerek, azokban nagy igényeim sincsenek, ezért nem fogok drága terméket venni. Nagyobb dolgoknál utánanézek, hogy mi miért kell, miben tud többet a drágább. Kisebb dolgoknál meg saját tapasztalataim alapján növekedhet az igényem, de nem indulok eleve fentről. Néha úgyis ki tudom próbálni a magasabb minőséget, hogy az miben tud többet, ha úgy érzem váltok. Sok dolog van, amiben pedig a magasabb ár elsősorban marketing, arra alapozva, ahogyan te vásárolsz. Előre meg nem tudjuk, így van-e.

Zabalint 2019.10.11. 11:01:07

@CCnick:
A tisztaságában, ellenőrzöttségében elvileg lehetnének különbségek, a gyakorlatban Európában arra van a szabályozás és a hatóságok, hogy olyan só ne kerülhessen a forgalomba, amivel valami nem stimmel. De mondjuk simán vannak olyan országok, ahol nincsen semmilyen élelmiszerbiztonsággal foglalkozó hatóság és szabályozás.

Szzzz 2019.10.11. 11:36:28

@Szabványok: me eddig ez a legnagyobb baromság amit olvastam.
Tehát ha valaminek a minőségét leszarod, abból a drágábbat veszed.
Nincs mondjuk kedvenc söröd, nincs különsebben preferenciád az ízét illetően, úgyhogy megveszed a drágábbat, mert az biztos jó...
Mivel egy jóvágású fogyasztó az erőfórrásaiinak egy elég jelentős részét ilyen aprószarokta külti, elég sok pénzt el lehet értlmetlenül baszni, márcsak amiatt is, mert pont ezeknél az aprószaroknál akár 2-3-5x árdifferenciák is lehetnek, miközben a minőség sokszor simán semennyire nem korrelál az árral.
Szóval te ez alapján egy ideális fogyasztó vagy. Ilyen habitussal ugyanakkor sajnos nehezen hihető a drágább dolgoknál bezzeg utánanézel, sokkal valószínűbb, hogy egy porszívóügynök is simán rád tud dumálni egy drága szart, zepter edényt, bioptronlámpát, mert hát a drága jobb.

midnightcoder2 2019.10.11. 12:41:07

Szerintem ezek a pszichológiai trükkök durván túl vannak értékelve. Persze nyilván sokan bedõlnek, de gyakran kontraproduktívak. Pl. az árleszállítás bennem reflexszerûen azt jelzi, hogy a polcon porosodó eladhatatlan dolgoktól akarnak szabadulni, vagy az árleszállítás elõtt durván emeltek...

"Nézd meg a termékkategóriát is, hogy nincs-e olcsóbb más márkában?"
Nem. Azt nézd meg, hogy van-e olyan, ami jobban megéri neked. Lehet, hogy valami drágább akár pár tízezerrel, de tud valamit amit te szeretnél, a másik meg nem. Olcsó húsnak nem mindig híg a leve, de az ár mellett a tudás, megbízhatóság, tartósság is szempont. Sõt, sokkal inkább az.

Szabványok 2019.10.11. 12:42:21

@CCnick: "pont olyan jó az 500ft/kilós mint a 60Ft/kilós mert ugyanaz. A só az só. Nincs jónátriumklorid meg rossznátriumklorid."
Egyrészt ehhez ismerni kellene az étkezési só kémiáját, összetételét, fizikai, kémiai tulajdonságait, rá vonatkozó szabványokat, megengedett szennyeződéseket, stb.
Általános kémia-fizika tudásom alapján azért annyit tudok, hogy nem olyan egyszerű a dolog, mint leírod:
* A só soha nem 100% NaCl. Rengeteg minden van mellette. Például régebben Magyarországon kötelező volt jódot beletenni, mert így biztosították a lakosság jódellátását. Még az analitikai tisztaságú vegyszereket sem teljesen tiszták, hát még az étkezési só! Rengeteg mindent tartalmaz, ami egyrészt azízét befolyásolja. Például mennyi az Mg tartalma? Mert attól keserű íze lesz. A tengeri sók -tudtommal - magasabb Mg tartalmúak. Másrészt viszont kell az ember rengeteg nyomelem, többek között Mg is. Az ásványvizekre (néha?) rajta szokott lenni, milyen ionokat tartalmaz. A són is kellene.
* Mindenben van szennyezőanyag gyártástechnológiától függően. Vajon mennyi arzén van a 60Ft-os és a 600Ft-os sóban? Mekkora a rádióaktivitása a 60Ft-os sónak és a 600Ft-os sónak? (pl. a jódozásra használt jód izotóptartalma miatt.) Milyen a gyárban a tisztaság? Milyen a minőségellenőrzés? Milyen belsó előírásaik vannak a szennyezésre?
* A sónak nem csak kémiai tulajdonságai vannak, hanem fizikai is. Pl. milyen kristályokból áll? Tesznek-e bele nedvszívót vagy nem? Ha tesznek, akkor az külön van, vagy megzabálom a sóval együtt. Össze fog-e állni a sótartóan egy tömbbé, eldugítja-e a lukakat?

Ez csak úgy hirtelen eszembe jutott. De nem akarok ezzel foglalkozni. Egyszerűen bízom benne, hogy a tazszeres árú osztrák sóban ezek a dolgok összességében jobban vannak megoldva,mint a Csernobil mellett bányászott kősóból, beleszarós ukrán munkások által előállított olcsó sóban.
Miért ne arra költsem a pénzem, hogy osztrák sót vegyek?

Szabványok 2019.10.11. 13:34:16

@Szzzz: "eddig ez a legnagyobb baromság amit olvastam."
Ez is egy vélemény. :-)

"Tehát ha valaminek a minőségét leszarod, abból a drágábbat veszed."
Nem leszarom a minőségét, hanem egyrészt nem érdekelnek a részletek, másrészt kiadásaimban elhanyagolható részt képeznek.

"Nincs mondjuk kedvenc söröd, nincs különsebben preferenciád az ízét illetően, úgyhogy megveszed a drágábbat, mert az biztos jó..."
Egyrészt nem szeretem a sört, mert keserű. .-)
Másrészt az italoknál ott érdekelnek a "részletek", azaz az íz. Tehát kipróbálok sokféle italt, megnézem mi van bennük és ez alapján választok. Sörből (sör helyett) a Gösser 0.0%-os, dobozos, nem stíviás Zitronent isszuk. Sokat kipróbáltuk, ez jött be.

"Mivel egy jóvágású fogyasztó az erőfórrásaiinak egy elég jelentős részét ilyen aprószarokta külti, elég sok pénzt el lehet értlmetlenül baszni,*
Ne vagyok jóvágású fogyasztó. Nem alsógatyára, borotvahabra költöm a pénzem nagy részét.
Most töltsek el órákat azzal, hogy böngészem, melyik borotvahabról hazudnak a gyártók? Szagolgassak végig őket, hogy melyik illata tetszik? Frászt. Ha fogytán van, akkor ránézek a polcra és bedobom a kosárba a legdrágábbat.
Viszont azon, hogy milyen drónt vegyek, alaposan elgondolkozom. Mavic Platiniumot, vagy Mavic 2-őt? Fly more combóval vagy nélküle? Egy drónnal szemben igényeim vannak, össze kell vetni a kínálattal. Utánanézni vevők tapasztalatainak. Az alternatívák között 200eFt van.
Notebook 50eFt-től másfél millióig van. Nyilván nem úgy veszek notebookot,hogy bemegyek a szomszédba és egy max. kiépítésű Airbook prot megveszek.

"márcsak amiatt is, mert pont ezeknél az aprószaroknál akár 2-3-5x árdifferenciák is lehetnek, miközben a minőség sokszor simán semennyire nem korrelál az árral."
De mint mondtam összességében nem tesznek ki akkora tételt, hogy érdemes lenne odafigyelni rá. Amennyit kitesz, arra meg azt mondom, nekem ennyit megér, hogy ne kelljen azzal foglalkoznom, hogy melyik papucs milyen minőségű, milyen árú.

Bízom a piacban, hogy a piac beárazta a termékeke és van korreláció a termék minősége és az ár között.

"Szóval te ez alapján egy ideális fogyasztó vagy."
:-) Nagyon nem!

"Ilyen habitussal ugyanakkor sajnos nehezen hihető a drágább dolgoknál bezzeg utánanézel, "
Ja, hogy ha nem hiszel nekem, az más. :-) Küldjem el Neked az a 40 oldalas dokumentumot, amit tavaly, autóvásárlás előtt készítettem összehasonlítva a szóba jöhető autókat, azok jellemzőit, értékelését? Nem hiszem, hogy még egy ember volna az országban, aki ekkora munkát fektetett volna autóválasztásba, megközelítőleg ennyi szempontot figyelembe vett.

"sokkal valószínűbb, hogy egy porszívóügynök is simán rád tud dumálni egy drága szart, zepter edényt, bioptronlámpát, mert hát a drága jobb."
Eddig még soha nem sikerült :-)
Már csak azért, mert én "on demand" vásárló vagyok, nem "push". Én akkor veszek valamit, ha szükségem van rá. Borotvahabot, autót, porszívót. Két éve kiöregedett a porszívónk, elmentem, körülnéztem, kiválasztottam egyet, megvettem, hazahoztam, azóta használjuk.
Nehezen lehetne most rábeszélni egy új porszívóra, mert mint mondottam a "csoda" ötletekben nem hiszek. Majd, ha a gyakorlat és az elmélet igazolja, akkor.
A biotron lámpában sem hiszek. Az ilyen dolgok 99%-a szimpla átverés. Nem veszítek sokat, max. 1%-ot azzal, hogy az ilyeneket ab ovo elutasítom. Értek a lámpákhoz, valamit értek a biológiához is, tessék először bebizonyítani, hogy a biotronlámpa használ nekem valamit! Bizonyítani. Nem szövegelni, hogy Kaliforniában is egy nő kigyógyult a rákból, mert naponta biotronozott.

Még egy adalék, hogy a reklámból, kuponokból, akciókból, marketingből, különösen direktmarketingből nagyon elegem van. Küzdök ellene. Mégpedig úgy, hogy pont az ellenkezőjét teszem, mint amire rá akarnak bírni. Ha minden lámpavason ott lóg egy Zepter porszívó és egy plakát, hogy Biotron lámpa a hosszú élet titka, akkor csak azért sem veszem egyik sem. Rontsam egy picit a kampány hatékonyság mutatójukat.

Szabványok 2019.10.11. 13:50:26

@CCnick: "egyébként ez a tipikus sznobság, azt hiszed ha drága akkor automatikusan jó mig az olcsó automatikusan nem jó."
Nem "automatikusan". Hanem statisztikailag.

"Neked gyártják ugyanazt kétféle csomagolással két áron :) "
Biztos van ilyen is. De mint mondottam ezt a taktikát azoknál a termékeknél alkalmazom, ahol nincs időm és anyagi motivációm belemenni annak elemzésébe, hogy ez most tényleg ugyanaz, vagy nem.

Tudom, van tapasztalatom ilyenekben.
Konkrét példa (gyárból):
A híres, szakmában elfogadott, német Gruner cégtől vásároltuk a jelfogókat 3 EURO-ért. (Amit természetesen Kínában gyártattak.) Megkérdeztük a kínai ügynökünket, hogy tudna ilyet szerezni. Hogyne. 1 EURO-ért. Küldték is a mintapéldányokat. Jól láthatóan pont ugyanazon a gépsoron ugyanazokkal a szerszámokkal gyártották. Alaposan megvizsgáltuk letesztelteltük. Bizony rosszabb volt. Pedig jól láthatóan ugyanaz volt. De már a minőségellenőrzés más volt.
De volt, hogy a gyártás egy kondenzátort kiváltott egy specifikáció szerint majdnem ugyanolyanra, csak fele árúra. Csak épp az élettartama volt a harmada és évek múlva tömegesen jöttek a reklamációk.

Szabványok 2019.10.11. 14:00:25

@Zabalint: A tied is egy valid stratégia. Te alulról indulsz az ismeretlen terméknél. Megveszed a legolcsóbb borotvahabot, aztán ha muxik, akkor boldog vagy, ha nem akkor veszel eggyel drágábbat.
Volt egy kollégám, aki ezt úgy fogalmazta meg:
- Én megveszem az olcsót, aztán ha jó, örülök,hogy olcsón kaptam jót, ha meg nem jó, akkor sem vagyok szomorú, mert ennyi pénzért ez is megéri. Te megveszed a drágát, ha jó, akkor azt mondod, hogy ez természetes, ha rossz, akkor meg szidod magadat, hogy a francba drága, mégis szar.

Csak Neked elárulom, hogy van ilyen taktikám is.
Ha valamiről nem tudom, hogy kell-e nekem, be fog-e válni, akkor veszek egyet gombokért Kínából. Kipróbálom. Ha rájövök, hogy nekem ilyenre nincs is szükségem, akkor olcsón megúsztam. Ha rájövök, hogy nekem ilyen kell és az olcsó kínai cucc elég jó minőségű, akkor nyertem. Ha rájövök, hogy nekem ilyen kell, csak épp a kínai vacak egy hét alatt szétesik, akkor utánanézek minőségibb, drágább cuccnak.

CCnick 2019.10.11. 17:19:51

@Szabványok: "Egyszerűen bízom benne"

Én is ezt irtam. Akkora sznob vagy, hogy készpénznek veszed, hogy a drága az jobb.

CCnick 2019.10.11. 17:25:44

vicces a történetben az, hogy a NÉBIH teszten pont a drága osztrák sónál volt hamis adat feltüntetve a csomagoláson.

Szabványok 2019.10.11. 18:00:12

@CCnick: Ne ess túlzásokba! Nem mondtam, hogy "készpénznek veszem,hogy a drágább jobb". Hanem, hogy nagyobb valószínűséggel jobb, mint egy olcsó. Ha nem életbevágó, nem pénztárcába vágó, akkor miért ne a statisztika alapján döntsek, miért pazaroljam az időmet a WC papírok tesztjére?

Lehet, hogy Te sznobságnak tartod, de én tapasztalaton, statisztikán, a piac működésének eredményén alapuló döntésnek.

Arthamyr 2019.10.11. 19:02:51

"Mindegyik 100% pamut (ha ezen kívül van valamilyen minőségi kritérium különbség, akkor elnézést, én nem találtam)." - Pamut és pamut között is van különbség. Pl. a pamutszálak vastagsága, hossza. Vagy a szövése. Sajnos ez nem igazán van feltüntetve a ruhákon, rárakják, hogy 100% cotton, de ettől még teljesen indokolt lehet a közel húszszoros árkülönbség is, akár csak a minőség miatt. Nem állítom, hogy nagyrészt emiatt volt a különböző árazás, de elméletileg lehetséges, és ha nem is biztos, de valószínűleg az olcsóbb silányabb minőségű anyagból is van.
Ha az ember pl. ágyneműt vesz, ott feltüntetik a thread countot is (ez a szálvastagsággal fordítottan arányos), minél magasabb, annál drágább (és annál finomabb tapintású az anyag), és a szövést, a pamut eredetét stb.

Arthamyr 2019.10.11. 19:08:28

@CCnick: Szerintem kb. minden, étkezési célra kapható só szennyezve van különböző egyéb anyagokkal (nem 100% NaCl). Az persze vitatható, hogy ennek mennyi jelentősége van a tálplálkozás szempontjából vizsgálva.

élhetetlen 2019.10.11. 19:44:59

@Szabványok: A pontgyűjtés nem mindig hülyeség. Mielőtt a WMF megnyitotta a boltját, a Sparnál volt nagy pontgyűjtés. Nem hiszem, hogy tömegek ismerték a márkát, megérte nekik a bemutatkozás. Nekem is. Vettem egy tíz literes fazekat, olcsóbban, mintha egy zománcosat vettem volna. Most csak ránéztem az interneten, 70 eft körül van. Mikor megvettem, még csak tetszett, de mikor kiderült, hogy 6 óra kocsonyafőzés után, bár a fazék forró, mint a pokol, de a fém füle hideg, nem kell edényfogóval bohóckodni, az volt a csúcs. De ugyanígy vettem kikiáltási áron 27 eft-os szakácskést is pár ezerért.

élhetetlen 2019.10.11. 20:24:46

@Szabványok: Jó ez a sóvita. Mindenkinek megvan a saját elképzelése. Nekem is. A bányászott sóra esküszöm, mert az még akkor volt tengerben, mikor még nem jártak tankerek, hajók ott. A mostani lepárlók (pár kivétellel) a szennyezett partoknál vannak. Sóvirág (fleur de sel)? Csak mert a leszivárgó víz levitte a látható szennyeződést is alulra? A sószóróba veszem a vákuum sót, akkor is, ha csomósodás gátló van benne, mert kijön a szóróból. Tésztafőzés? Asztali só, Most még tart a dési készletem. Én sem hiszem, hogy biztosan igazam van, csak remélem, hogy igen. Bocs, írtad, hogy “De nem akarok ezzel foglalkozni.“, de remélem, ennyi még belefért.

Szabványok 2019.10.12. 13:56:06

@élhetetlen: :-) Pont igazolod, hogy a pontgyűjtés nem nekem való!
Miért? Mert én nem így működöm. Nem érdekel a WMF márka, boldogan élem az életem úgy, hogy a WMF megmarad egy windows fájlkiterjesztés.
Én akkor veszek fazekat, ha kell. (A feleségem szól, hogy kell egy fazék.) Akkor elmegyek a legközelebbi(!) boltba és veszek egy tízliteres fazekat.Így 10 perc alatt megúsztam a fazékosságot. Most pontoztam volna, intézkedtem volna, utánanéztem volna, mennyibe kerül egy 10 literes fazék, sorba álltam volna és akciósan vettem volna egy tízliteres fazekat, amit kerülgettünk volna egészen addig, amíg szükségünk lesz rá?
Tudom, elavult szemlélet, hogy én akkor veszek meg valamit, ha szükségem van rá.

Szabványok 2019.10.12. 15:26:24

@élhetetlen: Igen, a só jó példa.
De pont azért jó példa, mert nem érdemes még ezzel is foglalkozni. Keveset fogyasztunk belőle, nem érdekes mennyibe kerül, sok-sok jellemzője van, nem az a legegyszerűbb, hogy megveszi az ember a legdrágábbat (vagy a drágák közül egyet)? Most olvasgassam az apró betűt, hogy ez 100millió éves himalájai só, vagy a mocskos földközitengeri? Hogy most mekkora a Mg tartalma, jódtartalma, rendezzek családi sókóstolót, hogy kinek melyik ízlik? Nem ér az egész ennyit, megveszem a drágábbat és bízom a piacban.
Természetesen ez a sóra vonatkozik. Mosógépet másképp veszek.

Amiket mondasz érveket én is ismerem, írtam is még néhányat.

élhetetlen 2019.10.12. 19:08:02

@Szabványok: “Pont igazolod, hogy a pontgyűjtés nem nekem való!“. Nem azt írtam, hogy neked való, csak azt, hogy nem mindig hülyeség. “Most pontoztam volna, intézkedtem volna, utánanéztem volna, mennyibe kerül egy 10 literes fazék, sorba álltam volna és akciósan vettem volna egy tízliteres fazekat, amit kerülgettünk volna egészen addig, amíg szükségünk lesz rá?”. Élelmiszert veszel, kezedbe adják a gyűjtő füzetet és a pontokat. Otthon megnézed, a füzetben ott van, hogy mi van az akcióban, és mennyiért (1 perc), ha valami érdekel, beragasztod a pontjaidat (öntapadósak, 1 perc, legfeljebb még egy-egy perc, ha több vásárlásból jön össze a szükséges mennyiség). Ennyi a “strapa”. Ha megvan, a következő kaja vásárlásnál megveszed a fazekat is, fizeted a kajával együtt. A “kerülgettük volna”… Akkor veszed meg, mikor kell (szólt a feleséged). És utána kerülgetitek, amíg legközelebb kell, vagy kidobjátok, és, ha megint szükségetek lesz rá, akkor újat vesztek?
A másik a só. Találomra kikapott két példa.
www.eletmodabc.hu/7001_finom_asztali_so_jodozott_tasakos_500_g (119 ft)
bevasarlas.tesco.hu/groceries/hu-HU/products/2004120500050 (999 ft)
“megveszem a drágábbat és bízom a piacban.”.. A himalájai só nem biztos, hogy jobb, mint az osztrák, csak messzebbről kell szállítani, főleg, ha előtte Németországba szállítják, ott csomagolják, és onnét kerül ide. Ettől drágább, a piacban ott a marketing, ami megfizetteti a szállítást. Nem véletlen, hogy a himalájai nem apró betűvel van feltüntetve. Félre ne érts, nem vitatkozni akarok, ez csak a véleményem, amit most leírtam.

Szabványok 2019.10.12. 22:03:16

@élhetetlen: "lelmiszert veszel, kezedbe adják a gyűjtő füzetet és a pontokat. Otthon megnézed, a füzetben ott van, hogy mi van az akcióban, és mennyiért (1 perc), ha valami érdekel, beragasztod a pontjaidat (öntapadósak, 1 perc, legfeljebb még egy-egy perc, ha több vásárlásból jön össze a szükséges mennyiség). Ennyi a “strapa”."
Amikor vásárolok, akkor épp elég, hogy a cuccot kitegyem, majd betegyem (lehetőleg egy másik) kocsiba, közben figyelni, hogy mi hova kerül, elővenni a bankkártyát, PINkód, következő már pakkol, a kártyát gondosan eltenni, nem otthagyni semmit. Most még izécskékkel, füzetecskékkel bajmonlódjak? Mire hazaérek, úgy is elveszteném, az autó ajtózsebében végezné, a parkolókártyákkal, szemüvegtörlővel és egyéb csetresszel keverve.
Mindezt miért?
Hogy vásárolhassak egy meglehetősen szűk választékból.
De mit????
Tudtommal mindenem meg van. Ha kiderül, hogy valamink még sincs meg, pl. a lekvárfőzéshez kell egy 10 literes lábos, akkor beülök az autóba, elmegyek egy lábasüzletbe és veszek egy fazekat. Mivel úgy gondolom 40 évente egyszer veszek 10 literes fazekat, nem hallgatom végig a rézbetétes, antiallergén fedő előnyeit, tetőkapcsot és más hihetetlen találmányokat, amiben az elmúlt 50 évben fejlődött a lábasgyártás, hanem megveszem a legdrágábbat és gyorsan hazaviszem.

Ha mindent megvettem volna, amire valamikor szükségünk lehet, akkor 300m2-es lakás sem lenne elegendő. (Sajnos a "hatáskörömben" lévő dolgokkal ezt csináltam. Hú, de marha jó dolog a monitort színkalibrálni! Van két monitorkalibrálóm. Most vegyek akkor hálózati kábelt, amikor kell? Megrendelem olcsón, legyen. Most van 300méter patch kábelem és 100méter CAT7-s, akár földbe is tehető hálózati kábelem. Olcsón, akciósan lehet összkiadás CD-ket kapni! Gyorsan vettem egy Mozart összkiadást, egy Bach összkiadást, egy Beethovent, egy barokk operákat. Hiszen a szokásos 3000-5000Ft-os CD árak helyett most megkaptam kb. 200Ft/darab! És egész jó előadókkal, egész jó minőségben. De csak ez 500 darab CD! Ma már nem CD-t hallgatok, hanem a szervereimről, médialejátszóval.
Ma már nem hiánygazdaság van. Nem érdemes még huszad(!) áron sem megvenni a CD-t, mert most kidobni sajnálom, csak kerülgetem.
Ezért nekem kialakult a szilárd elhatározásom, hogy akkor veszek meg valamit, amikor kell. Hiába sejtem, hogy majd kelleni fog, hiába adják töredék áron, nem veszem meg.

Megint jössz a sóval! Nem érted, hogy engem ez mind hidegen hagy? Elfogyott a só, veszek. Most kutassam, hogy a francia, az osztrák, vagy az indiai só a jobb? Lehet, hogy jobb, lehet, hogy nem. Nem foglalkozom vele. Nem mélyedek el a sók tulajdonságaiba. Csak úgy, mint a gombostűk, vérnyomásmérők, szélvédőmosók, stb. tulajdonságaiban. Most töltsem azzal az időmet, hogy kiderítsem, az X gombostű alumíniumból van, az Y gombostű rozsdásodó vasból, míg a Z rozsdamentes acélból, ez egyik hengerelt, a másik öntött, a harmadik köszörült, egy egyikben vannak kis recék, hogy ne csússzon ki, stb. Nem érdekelnek a részletek. Életemben egyszer vásárolok gombostűt, melyikek válasszam a bolt az 10Ft, 12Ft, 100Ft és 151Ft-os közül? Nem az a legegyszerűbb, hogy a 151Ft-osat?
Kell egy 17-es dugókulcs a kerékcseréhez. Lehet kapni 0,5$-ért, 2$-ért és 5$-ért? Melyik veszed? Elkezdesz nyomozni, hogy vajon melyik milyen? Aztán ha nem elég kemény, akkor szétbaszod a BMW kerékcsavarokat? Nem az a legegyszerűbb, hogy megveszed az 5$-osat? Megvettem és boldogan nézek a téli kerékcsere elé.

Nem akarlak meggyőzni, csak elmondani, hogy egy élet tapasztalatával a hátam mögött, hogy vásárolok.

élhetetlen 2019.10.12. 22:55:17

@Szabványok: Ne tupírozd. A bankkártyával együtt eltenni egy 10x15 cm-es két lapos füzetet is, azért nem akkora kaland. De ha nincs kedved hozzá, ne csináld, csak ne magyarázd, hogy miért hülyeség. “Hogy vásárolhassak egy meglehetősen szűk választékból.”. Ha a szűk választékban ott van, amit megfelelőnek látsz, nem veszed meg, mert nem ötszázból válaszhattál? Értelmes ember vagy, ne keveredj bele az érveidbe. “40 évente egyszer veszek 10 literes fazekat”, de azt nem veszed meg 70 %-kal olcsóbban, mert akkor nem negyven évig kerülgeted, hanem 40 év + két hónapig, mert korábban vetted meg? És ne terelj, mert egy fazéknak semmi köze a cd összes kiadásokhoz. A nagy fazék nélkül is lehet élni, éltem is sokáig, csak kocsonyafőzésnél vacakolni kellett, hogy mi fér el keresztben, mit kell víz alá nyomni, mert kilóg, és kevesebb lett a lé, pedig azt szeretem jobban. Mi köze ennek ahhoz, hogy megveszek 30 cd-t, mert az egyiken ott van egy kedvenc darabom?
A sórol meg csak annyit akartam írni, hogy a drágább nem garantál jobb minőséget, bár te ebben hiszel. Csak ennyi. És természetesen úgy vásárolsz, ahogy akarsz. Remélem, nincs harag. Jó éjt!

CCnick 2019.10.13. 07:38:23

@Arthamyr: persze, az NaCl "csak" 98,5-99,5% bennük, a maradék 1% egy kis része változó.

Ja és persze mindegyik megfelel a vonatkozó előirásoknak.

CCnick 2019.10.13. 07:39:45

@Szabványok:" Nem mondtam, hogy "készpénznek veszem,hogy a drágább jobb". Hanem, hogy nagyobb valószínűséggel jobb, mint egy olcsó."

Nem igaz, nem szartam a kútba csak a peeremére aztán belelöktem.

CCnick 2019.10.13. 08:04:21

@Szabványok: "Életemben egyszer vásárolok gombostűt" Ha az életedben egyszer vásárlandó gombostűt vagy dugókulcsot hozod fel példának akkor még el is fogadható az elméleted mert a szardugókulcs meg a jódugókulcs között valós mérhető gyakorlati különbség van, de te pont sót hoztad fel példának ahol 20x árkülönbség van a legolcsóbb és legdrágább között amik között gyakorlatban semmi érdemi különbség nincs és nem egyszer vesz az ember az életében sót hanem rendszeresen.

Szabványok 2019.10.13. 10:19:30

@élhetetlen:
:-) Nem tupírozom, csak elmondom, hogy én milyen stratégiákat alakítottam ki vásárlásaimhoz. YMMV.
Nekem mindig kényelmetlen a sok kártya, igazolvány, pénz, kulcsok, RFID-k, stb. hordással. Mert egyrészt tolvajtól biztonságban kell tartani. Elvesztéstől biztonságban kell tartani. Egészen konkrétan egy apró kártyatartót "briftasnit" hordok, amibe nem fér bele kártyánál nagyobb akármi. Már a TAJ kártyával is bajom van, mert gyűrődik a széle. Most még egy gyűjtőfüzetet hordjak? Nem tudnak annyi kedvezményt adni, hogy *nekem* megérje.

A "szűk választékot" két dimenzióban is értettem. Egyrészt termékféleségben, mert ha nekem 18650-s akkura van szükségem, akkor hidegen hagynak a lábosok és kések. Nem vagyok vak, láttam ilyen választékot, de még soha nem volt, hogy a kínálat találkozott volna az *én* keresletemmel. YMMV. Másik dimenzióként késből sem a legolcsóbb alumínium késtől a gyémántokkal kirakott lézer élezésű késekig van a választék, hanem egy közepes minőség.

Eddig leéltem az életemet, hogy nem kellett 10literes lábas. A maradékot is le fogom élni. A kocsonyát nem szeretem, hárman vagyunk a családban. Most ha ifjú házasként vettünk volna egy 10 literes lábast, hogy hátha lesz fél tucat kocsonyaszerető gyerekünk? Egy lett és nem szereti a kocsonyát. Lehet élni 10 literes lábas nélkül.
Hogy jönnek ide a CD összkiadások? (Ami nem 30, hanem kb. 500 CD. Sok zenét írtak ám ezek a fiúk!) Úgy, hogy az egy példa arra, hogy beugrottam egy "akciónak". Hú, de olcsó, milyen jó lesz nekem, hogy keresgélhetek a kevéssé ismert művek között, nekem tetszőket, ha a barátom szól, hogy hallgassam meg a 550-s Mozart darabot, akkor csak leemelem a polcról. A sorsa ugyanaz lesz, mint az olcsón vásárolt magnószalagjaimé, LP-ié, filmjeimé vagy 10 literes lábosé, egy lomtalanításkor mennek a szemétbe.
Fáj a szívem, hogy értelmetlenül fogyasztok. Hogy 600 darab polikarbonát CD-vel és egy 10 literes zománcos lábossal szennyezem a környezetet.

Ezt a *garantál* kifejezést felejtsd el! Soha nem mondtam ilyet.
Csak azt, hogy az ár és a minőség között pozitív korreláció van. Tudod, mi a korreláció? Egy *statisztikai* jellemző. Nagyon sokszor statisztikai alapon hoznak döntéseket. Mit gondolsz, az X fájdalomcsillapító *garantáltan* csillapítja a fájdalmat és *garantáltan* nem okoz magzati károsodást (Contergán bébik!)? Hát nem. Statisztikailag bizonyítják. És tudod milyen szignifikancia szinttel? 95% ... 97%!!!
Az életben nem lehet 100%-os döntéseket hozni.
Minél nagyobb a kockázat, annál pontosabb döntéseket kell hozni. Autót nem vaktában vásárolok, hanem fél évig tanulmányozom, értékelem a lehetőségeket. Mert sokat veszíthetek vele. De egy sónál?

Szabványok 2019.10.13. 10:43:17

@CCnick:
Megismétlem, mert tudom, hogy az emberek nehezen fogják fel a valószínűségeket.
Az ár és a minőség között *korreláció* van, pontosabban pozitív korreláció. Ez azt, jelenti, hogy *valószínűleg* jobb a drágább.
a) Ez azt jelenti, hogy ha sóból, gombostűből, dugókulcsból és még 7 termékből a drágát választom, akkor 5-ben a legjobb minőséget kaptam, 3-ban pont ugyanazt, mint a tizedárúban, 2-ben meg a rosszabbat vettem, mint ha egy olcsót vettem volna.
b)És fordítva, ha sóból (és a másik 9 termék esetén) a tizedárút vettem volna, akkor 7 esetben szart kapok, 3-ban pont ugyanazt, mint a tízszeres árúban, 2-ben meg röhöghetnék a sok sznobon, mert olcsót és jót kaptam.

Nekem - ha megengedhetem magamnak anyagilag és kockázatban - az a) változat jön be. YMMV.
Ha nem engedhetem meg az a) változatot, mert túl nagy a kockázat/költség, akkor persze nekiállok megismerni azt a terméket, hogy pontosabb döntést hozhassak.

Egy másik megvilágítás:
Azt, hogy egy döntésnél mekkora valószínűséggel választom a megfelelőt, az nyilván függ a kockázattól. Ha egy vasúti biztosítóberendezést tervezek, akkor csak nagyon-nagyon kis valószínűséggel megengedett, hogy egy hiba miatt meghaljon 10+ ember. (Konkrétan <10^-9h^-1 gyakorisággal következhet be ilyen hiba.) Ott nagyon alaposan meg kell fontolni minden döntést. Ott is valószínűségek alapján dönt az ember, csak sok nagyságrenddel odébb vannak a valószínűségek, szignifikancia szintek.
De egy só vásárlásnál??
A franc fog vele foglalkozni, hogy az X. márkájú olcsó só is jó ízű, egészséges, sőt talán jobb ízű is, meg egészségesebb is, mint a tízszeres árú.

Azt meg nem fogadom el, hogy minden só ugyanolyan. Mert nem ugyanolyan. Nem ugyanolyan már fizikailag sem. A kémiai összetétele, szennyezése, adalékolása meg élvezeti értékben különbözik, sőt még az egészségre is van hatása.

élhetetlen 2019.10.13. 16:26:23

@Szabványok: Úgy tűnik, kezdjük nagyon nem érteni egymást. Ha azt írod, hogy nem gyűjtesz pontokat, mert csak, az is elfogadható válasz, mert úgy vásárolsz, ahogy akarsz. De leírtad, hogy milyen macerás a pontgyűjtés, erre válaszoltam, hogy nem az. Most azzal jössz, hogy milyen problémás hazavinni egy 10x15-ös fapírdarabot. Kicsit vicces. Csak rá kell dobni valamelyik kajás zacskó tetejére.
Nem szeretitek a kocsonyát, ez egy dolog. Én igen. Mint írtam, minden kocsonyafőzésnél vacakolni kellett, mindig felmerült bennem, hogy kéne egy nagyobb fazék, aztán mikor elkészült, már nem volt olyan fontos (a következő alkalomig), elmaradt a beszerzés. De, mikor az orrom elé tették, megvettem. Ez nem a “beugrottam egy "akciónak"” esete. Ez meg igazán megható! “Fáj a szívem, hogy értelmetlenül fogyasztok…és egy 10 literes zománcos lábossal szennyezem a környezetet.”. Nem zománcos, arról, ha lepattan a zománc, tényleg mehet a kukába, hanem rozsdamentes acél, amiben még az örököseim is főzhetnek. Azt értem, hogy neked miért nem kell a tíz literes, azt meg tudom, hogy nekem miért kell. De ezt összehozni a környezet szennyezéssel elég abszurd. A 10 literes szennyező, a hat, vagy három literes nem? Vagy semmilyen főzőedényt, bögrét, tányért nem tartasz otthon?
Ezt pedig nem kellett volna. “Tudod, mi a korreláció? Egy *statisztikai* jellemző.”. Nem tudom, miből következtettél arra, hogy hiányosak az alapismereteim, nem is számít, de a második diplomámat az ELTE matek szakán végeztem.

élhetetlen 2019.10.13. 16:37:59

@DJCS: Hú, de megsértődtél, hogy ezzel a stílussal kivágtak valahonnét. “És ugyan úgy ki foglak végezni, vissza foglak hajtani oda, mint a többi hozzád hasonló patkányt, akik előmerészkedtek.”. Ugyan, nem tudsz te semmit tenni, tojunk rád. És ne strapáld magad, ne írj újra a blogomra ilyen stílusban egy főzelék recepthez, mert ki tudom törölni, és ki tudlak tiltani én is. @Arthamyr:

Arthamyr 2019.10.13. 17:17:22

@élhetetlen: Milyen kár, hogy innen is eltűntek a tartalmas hozzászólások. :D Erre nem számítottam, kellemes meglepetés. :)

élhetetlen 2019.10.13. 18:22:01

@élhetetlen: Az, hogy elcímeztem, csak egy dolog, az más, hogy a DJCS-nek akartam válaszolni, de eltűnt az @Arthamyr: -nak szóló bejegyzése is, a nekem szóló meg nem jelent meg. Lehet, hogy ezért lett a neki szóló komment nekem szóló?

Csizmadia Máté 2019.10.13. 18:30:07

@élhetetlen: Lehet. De arra kérlek, ne folytassátok. Teljesen parttalanná vált a vita és már nem is a tárgyról szólt. Köszönöm előre is.

Arthamyr 2019.10.13. 18:41:35

@Csizmadia Máté: Már itt sem vagyok. Köszönet az aktív hulladékgyűjtésért, remélem a fenti pamutos/sós hozzászólások még beleférnek, annak ellenére, hogy igazából mindkettő mellékvágány valamilyen szinten. Persze a te blogod, ha nem, majd kitörlöd. :) További szép napot!