Zöld torzításaink 2. rész - Húsimádó pizza zéro kólával?

A #zöldkihívások árnyoldala

2019. június 19. - Csizmadia Máté

#zöldpszichológia #ökopszichológia #környezetvédelempszichológia

#klímaszorongás #ökoszorongás #klímapszichológia #klímaváltozáspszichológia

#zöldtorzítás #kognitívtorzítás

Ahogy egyre több embernek esett le, hogy a klímaváltozás berúgta az ajtót és valamit tenni kellene, egymást kezdték érni a környezetvédelmi kihívások. Csak az éven volt már cigicsikkmentes február, műanyagmentes március, csomagolásmentes május, nem etetem a szemetesem hónap, trashtag challenge és még biztos lesz valami szívószál vagy pálmaolaj fronton is. Mind pozitív, támogatandó kezdeményezés! Mégis akkor milyen árnyoldaluk lehet? A környezetvédelem pszichológiája ad egy választ.

Pár évvel ezelőtt végig söpört a világon az Ice Bucket challenge, aminek segítségével akkor 4 millió dollárt szedett össze az ALS-betegeket segítő szervezet. A kutatók már akkor figyelmeztettek rá, hogy az egyéb jótékonysági szervezeteknek így kevesebb adomány fog jutni, hiszen a jótékonykodás egy zéro összegű játék. Az emberek egy bizonyos összeget jótékonykodnak el, amit érdemben nem fognak növelni, csak mert újabb és újabb nemes célok tűnnek fel. Legfeljebb a meglévő összeget osztják újra vagy csoportosítják át. A zöld kihívások szempontjából ez most lényegtelen is, amire szintén felhívták a figyelmet az egy kognitív torzítás az úgy nevezett önengedélyezés, vagy angolul moral licencing volt.

 

Az a pszichológiai jelenség, amikor egy jócselekedetért cserébe engedélyezünk magunknak egy rosszat is. "Sőt, az önengedélyezés sokszor annyira működik, hogy az emberek egy nagyobb adomány után akár a lopást, vagy a kisebb bűncselekményeket is igazolni tudják saját maguknak."

 

És ez nem vicc. A jelenséget számos területen sikerült igazolni. Kimutatták például, hogy azok, akik multivitaminokat illetve más, egészségesnek vélt, táplálékkiegészítőket szednek, hajlamosabbak többet dohányozni vagy egyéb módon hedonizálni. Jesse Catlin és Yitong Wang, marketingkutatók kísérletében azok, akiknek szelektív kuka állt rendelkezésükre, majd háromszor annyi papírt használtak el, mint akiknek nem volt lehetőségük szelektíven gyűjteni. Más kutatások szerint pedig azok, akik energia hatékony izzókat használtak hosszabb ideig égetik a villanyt, sőt a „zöldített” otthonok számlája sokszor egy jottányit sem csökken pont az önengedélyezés miatt.  A legrémisztőbb azonban az a torontoi kutatás volt, amely kihozta, hogy a zöld termékek vásárlói több csalást engedélyeztek maguknak egy kísérleti játékban, mint a konvencionális termékek vásárlói. Az emberek morális bankszámlát vezetnek magukban, és ha az egyik területen megvolt a jó cselekedet, a másik területen engedélyezik maguknak az elhajlást.

 

fenntarthatosag_es_pszichologia_1.jpg

 

Összességében mondhatnánk, hogy a helyzet nem olyan rossz, hiszen még mindig nullán vagyunk. Ami elvben igaz is lehet. A probléma akkor van, ha már a jócselekedet is bűzlik vagy túllövünk a jócselekedeten. Például mikor valaki meg van győződve róla, hogy az áfonya gyógyítja a rákot, ezért nem para, ha még mellette cigizget is egy kicsit. Vagy pózolunk a nyolcezres fémkulaccsal, de még a kutyaólba is külön fűtés van.

A kihívások nagyon hasznosak lehetnek, ha arra használjuk őket, amire valók. Lehet, hogy rögtön nem változtatják meg a világot, de a buszmegálló tisztább lesz, a falu határából eltűnik a szeméthalom, kevesebb lesz az ételhulladék, bekerül egy téma a köztudatba, ami addig nem volt ismert. De ami még fontosabb, segítenek egy olyan szokás kialakításában, ami azután társadalmi normává válhat. Ha csak egy hónapra tervezed a környezettudatosságot, jobb ha odafigyelsz, nehogy fordítva süljön el. És ugyan ezt tartsd észben, mikor zöld termékeket vásárolsz.

 kornyezettudatossag_es_pszichologia.jpg

 Források:

https://24.hu/elet-stilus/2014/08/21/hatalmas-karokat-okoz-a-jegesvodros-orulet/

http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2010/07/16/AR2010071606839.html

https://www.theguardian.com/commentisfree/2011/aug/26/bad-science-vitamin-pills-lead-you-to-take-risks

Nina Mazar and Chen-Bo Zhong: Do Green Products Make Us Better People?

Jesse R. Catlin  Yitong Wang: Recycling gone bad: When the option to recycle increases resource consumption

 

Képek forrása:

Pexels

Marc Rosenthal -The Washington Post

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldpszichologia.blog.hu/api/trackback/id/tr114901782

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Full metal burka 2019.06.19. 18:46:57

"Ahogy egyre több embernek esett le, hogy a klímaváltozás berúgta az ajtót "

Nem vagy klimatudos, ugye?

midnight coder 2019.06.19. 18:56:42

Eleve az egész megközelítés hülye. Nem, az emberiség nem fogja csökkenteni a CO2 kibocsájtást. Különösen azzal nem, hogy Gipsz Jakabka a kocsiból átül kerékpárra, vagy ha napelemet telepít a házára. Ezeket a dolgokat nem egyéni szinten lehet megoldani. Lehet, hogy ezzel Európában le lehet faragni 20%-kal a kibocsájtást, a világ másik végén viszont közben megnõ 30%-kal. Arról nem szólva, hogy az európai csökkentés is nagyrészt a kibocsájtás áthelyezésével jár: ha a zoknit kínában gyártod akkor itt tényleg nem kell hozzá CO2, de kínában ugyanúgy kell, ráadásul hozzáadódik a szállítás kibocsájtása.

Rövid távon a megoldás szerintem a mesterséges jégkorszak lehet. Egy-két vulkán kitörését kell kiprovokálni, vagy valami olyasmit kell a légkörbe juttatni, ami visszaveri a napsugárzás egy részét. Hosszabb távon pedig a fúziós energia lehet a megoldás, ebbe kellene picit több pénzt tolni. Ja, és valahogy rávenni a fejlõdõ országokat, hogy fejezzék be a nagyúzemi gyerekgyártást. Mert lehet, hogy a ma szúletett nyam-nyam ma még kevés co2-t használ, de nem biztos, hogy ez 20 év múlva is így lesz.

never again 2019.06.20. 08:11:09

A címnek mondjuk nem sok köze van a cikk témájához, kattintásvadásznak viszont jó.

Az amígy sennki fejében meg se fordul amikor ezen lovagol, hogy az ember pl. a zero kólát szereti és a cukrosat nem? Ha pl. valaki salátát rendel rendes kólával az is ki lesz figurázva? Meh!

A saját szűklátókörűségetek miatt mások választásán gúnyolódni annyira gáz.

Csizmadia Máté 2019.06.20. 08:47:18

@never again: Milyen címet adnál neki, ami jobban leírja a tartalmat, jelenséget és még rákattintanál?

Csizmadia Máté 2019.06.20. 08:51:44

@midnight coder: A gazdasági rendszereink hatékonysága rengeteget fejlődött. De az agyunk nem fejlődött hozzá nagyon. A kultúránk meg még kevésbé. Amíg van addig "eszünk"! Mondják, hogy a fúziós energia újabb ezer évre adna esélyt az emberiségnek. De azért kíváncsi lennék, hogy hatna ránk egy "kvázi" korlátlan energia forrás.

midnightcoder2 2019.06.20. 09:22:59

@Csizmadia Máté: A technológia fejlõdött, a társadalmi rendszer nem igazán. Ennek egyik tünete az egyszer használatos cuccok amiket sorozatban gyártunk, de hasonló tünet a politikai rendszer, ezen belül a zöldek tevékenysége is.

Zabalint 2019.06.20. 10:46:39

@never again:
"Az amígy sennki fejében meg se fordul amikor ezen lovagol, hogy az ember pl. a zero kólát szereti és a cukrosat nem?"

Azért nem, mert a zéró kóla a kezdeti vakteszteken nagyokat bukott, az átszokók többségének lehet, hogy ma már jobban ízlik, de az eredeti megfontolás a többségnél a cukormentesség volt egészségügyi vagy közérzeti okokból. Nyilván lehettek kivételek, meg van aki már eleve zéró kólával kezdte, de ez ritkaság.

Zabalint 2019.06.20. 10:51:40

@midnight coder:
A mesterséges jégkorszak öntökönszúrás lenne, ugyanis az egyetlen ténylegesen megújuló energiaforrásunk a napenergia, az összes többi megújuló annak a következménye. A mesterséges jégkorszakkal csak még több nem megújuló energiaforrást kellene felhasználnunk, és ha közben nem csökkentjük az energiafelhasználást, újra elérjük a felmelegedést, csak immár még kevesebb napenergiával. A fúziós energiát is csak korlátozott ideig tudjuk a Földön használni, ha nincsen rá ellenreakció, de ugye ahhoz megint megújuló energia kellene, lásd Nap.

midnightcoder2 2019.06.20. 12:39:08

@Zabalint: A mesterséges jégkorszak megoldaná a felmelegedés problémáját arra a pár száz évre amíg találunk jobb megoldást a fúziónál. A napenergia tök fasza hogy megújuló, csak a technológia jelen állása mellett nem képes biztosítani az energiaellátást, kivéve az Egyenlítõ környékén. Jelenleg nincs olyan gazdaságos megoldás ami kiegyenlíti a téli/nyári intenzitáskülönbséget. A víz, szél, geotermikus pedig menne egy jégkorszak esetén is. Ne 100 méter vastag jégpáncélban gondolkodj Budapest felett, csak olyan telekre amik úgy 300 éve voltak.

fda 2019.06.20. 13:10:13

@midnight coder: "Különösen azzal nem, hogy Gipsz Jakabka a kocsiból átül kerékpárra, vagy ha napelemet telepít a házára. Ezeket a dolgokat nem egyéni szinten lehet megoldani."

De bizony, lehet. Ha egy ember nem ül bele az autóba, vagy nem dobja el a nejlonszatyrot, akkor egy embernyi szennyezést már meg is spórolt a világ. Épp erről van szó, hogy mindenki tegye hozzá a sajátját. Egy magánszemély ennyit tud. Egy gyárigazgató egy új üzem beruházásánál nyilván többet (bár magánszemélyből pedig több van, úgy pármilliárd).

"ha a zoknit kínában gyártod akkor itt tényleg nem kell hozzá CO2, de kínában ugyanúgy kell,"
Ez igaz, de nem is állította senki az ellenkezőjét...

midnightcoder2 2019.06.20. 13:36:39

@fda: "De bizony, lehet. Ha egy ember nem ül bele az autóba, vagy nem dobja el a nejlonszatyrot, akkor egy embernyi szennyezést már meg is spórolt a világ."

És persze ha nem eszik húst, de növényt se nagyon, nem kapcsolja fel a villanyt, nem légkondizik, fût, nem használ számítógépet, de leginkább akkor ha öngyilkos lesz és utána komposztáltatja magát. A szépséghiba csak az ezzel kapcsolatban, hogy ezzel ugyan pár tízezer lilaködös európait meg lehet venni, de a világ többi része pont bele fog szarni ebbe. A lét és a nemlét határán egyensúlyozó vietnami parasztot rohadtul nem fogja érdekelni, hogy a rizs termesztése hogyan hat a globális felmelegedésre, ahogy az indiai sem fogja ezért levágni a szent teheneket.

Ergo, ezzel a hisztivel lehet ugyan picit csökkenteni a kibocsájtást (a befektetett energiához képest elhanyagolható mértékben), de ettõl még masszívan nõni fog. Azaz bármellyire is fáj ez egy ideológusnak, a probléma ettõl nem oldódik meg. Ergo, ha mégis meg akarjuk oldani és túl akarunk élni, akkor másféle megoldásokban kell (ene) gondolkodni, olyanokban amiknek realitása is van.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.06.20. 14:22:00

Én örülök a klímaváltozásnak.

Kevesebb pénz kell fűtésre, kevesebb a jégcsap, nem jegesedik a járda annyit.

Egyre nagyobb területek szabadulnak fel az emberiség számára. Jeges földeken megindul a termelés. Veszélyes jéghegyek olvadnak, kevesebb a jéggel borított terület.

Kicsit melegebb lesz a Szaharában? Alig él ott valaki. Melegebb lesz az aszfalton? Több zöldterület kell a városokba.

Szóval azt mondd, hogyan gyorsítható a melegedés! Sajnos sehogy, ez ugyanis egy embertől független, természetes folyamat.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.06.20. 14:24:26

@never again:

Plusz cukorbetegek, akiknek a cukormentes kóla szükségszerűség.

midnightcoder2 2019.06.20. 15:07:32

@MAXVAL bircaman közíró: "Én örülök a klímaváltozásnak"
Mert nincs agyad.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.06.20. 16:02:38

@midnightcoder2:

Akkor nem lenne agyam, ha hinnék a klímaalarmista propagandának.

midnightcoder2 2019.06.20. 16:13:35

@MAXVAL bircaman közíró: Jó, akkor hasonlítsd össze mondjuk a 30-40 évvel ezelõtti teleket a mostaniakkal.