A szemétszedés lélektana címmel három részes cikksorozatot indítottunk, amelyben sorra vesszük, hogy milyen tényezők befolyásolják a környezettudatos cselekedeteinket. Továbbra is osztjuk Amelia Earhart mondását, hogy a leghatékonyabban úgy lehet megtenni valamit, ha megtesszük. A hétköznapokban azonban ez mégsem így működik (koronavírus idején meg pláne nem). A szemetelés, szemétszedés, illetve a hulladékmentes (zero waste) életmód példáin keresztül bemutatjuk, hogy milyen tényezők határozzák meg cselekvéseinket, amikor szóba kerül a környezetszennyezés vagy a környezetvédelem.

A cikksorozat első részében megnéztük, hogy milyen szerepe van ebben a normáknak. A másodikként tárgyalt tényező pedig az attitűd volt. A harmadik tényező az:

Észlelt kontroll

Szintén egy szociálpszichológiai szakkifejezés, amelynek nem csak a környezetvédelemben, hanem például a függőségek kezelésében is fontos szerepe van. Definíció szerint

Mit jelent ez?

Ahhoz, hogy az ember egy kitűzött célt elérjen, legyen az csupán egy pohárvíz felemelése, nem elég csak akarni. Szükség van hozzá arra is, hogy irányítani, kontrollálni tudja a cselekedeteit. Ez az élet szinte minden területén így van. Hiába álmodozom élsportolói karrierről, ha képtelen vagyok részt venni az edzéseken, mert nem vagyok ura az időmnek. Vagy hiába szeretnék lefogyni, ha képtelen vagyok átalakítani az étkezési szokásaimat, mert a vágyaim mindig elragadnak. Tiszta sor. Ráadásul, ha tartósan úgy érezem, hogy nincs ráhatásom a velem történtekre, szorongást, stresszt élek át. Nem véletlen, hogy az egyik legstresszesebb munka a katonaság, mert azon túl, hogy lőhetnek az emberre, legtöbbször mások mondják meg, mit csinálhatunk és mit nem. De hasonló játszódik le a mezőgazdaságban is, amely az időjárás mellett még a gyorsan változó piaci igényeknek is ki van szolgáltatva.(Ezért sem véletlen, hogy az Egyesült Államokban négy megkérdezett farmerből hármat érint az opioidválság).

És igen a környezettudatos cselekedetekhez is szükség van az észlelt kontrollra. Egy cselekvés megtervezésénél az ember számba veszi a lehetséges forgatókönyveket, számba veszi, hogy milyen tényezők akadályozzák, illetve segítik elő az adott tevékenységet és, hogy ezek felett milyen kontrollt tud gyakorolni. Például mikor valaki utazni szeretne, végig gondolhatja, hogy melyek azok a módok, amivel ezt megteheti.  Mérlegelni tudja, hogy az egyes alternatívák mennyire környezetkímélők és milyen hátrányaik vannak. Nyilván ha ezeket az egyén leküzdhetetlennek észleli az észlelt kontrollja alacsony lesz. Ez odáig is fajulhat, hogy nem foglalkozik vele tovább, mert annyi akadálya van, hogy minek. Elég csak a tanult tehetetlenségi kísérletekre gondolni. Azok a kutyák, amelyek nem tudták kontrollálni, hogy mikor szabaduljanak a kísérleti helyzetből egy idő után már akkor sem próbálkoztak, ha erre módjuk nyílt.

 A kulcs szó azonban az észlelt!

A kontroll érzése sok mindentől függ! Függ a személyiségünktől, hogy általában mennyiszer és milyen hosszan próbálkozunk, mielőtt feladjuk. Függ a környezeti tényezőktől, hogy van-e egyáltalán szelektív hulladékgyűjtő, léteznek-e zero waste alternatívák, van-e elég anyagi forrásunk, ha éppen arra van szükség stb. Függ attól is, hogy ismerjük-e egyáltalán a lehetséges alternatívákat. És hát persze mindezekre vonatkozóan függ a helyzetértékelésünktől, a kontrolhiedelmeinktől is.  Például azt szeretnénk, ha többen használnának megújuló erőforrásokat. Fel kell tennünk a kérdéseket. Milyen lehetőségei vannak az adott célcsoportnak? Elérhető valamilyen program erre? Van ismeretük, hogyan kell pályázni? Kit lehet megkérdezni? Van rá elég pénzük? Milyen hiedelmeik vannak a saját képességeikről? stb.

A környezetbarát viselkedés legtöbb akadálya és így a legtöbb kifogás is az észlelt kontrollal áll kapcsolatban. És joggal. Elhivatott, tájékozott környezetvédőként gyakran kézenfekvő megoldásnak tűnik egy-egy zöld alternatíva, de be kell lássuk, nem mindenkinek egyformák a lehetőségei.  Azonban, ahogy már az említett tanult tehetetlenségi kísérletek is rávilágítottak, az emberek sokszor alulértékelik a saját kontrolljukat. Vagy azért mert nem ismernek más alternatívákat, vagy azért mert az egyes alternatívák nehézségét felülértékelik. Illetve van még itt más is. A kényelem.

A digitális korszakban az emberek figyelmét, erőforrásait rengeteg iparág igyekszik elragadni. Nagyon gyakran a környezetvédelem az, ami utoljára marad, hiszen legtöbbször tudatosságot, így energia befektetést igényel. Tudja ezt a kereskedelem is, ezért igyekszik megkönnyíteni a döntéseket. Számos marketing trükk lényege, hogy ne gyötörje a vásárlót, hogy ő még a tudatosságát meg az akaraterejét is nyúzza itt. Elég csak arra gondolni, hogy ha egy raklapnyi árut a szupermarket fő útvonalára kitesznek, akkor is több fogy belőle, ha amúgy nincs leárazva. Mikor környezetvédőként azt látjuk, hogy olyan egyszerű lenne a környezetbarát alternatíva, a legtöbb ember mégsem csinálja, mögé kell nézni miért, van ez így. A kontroll egyik nagy ellenségét a kényelmet biztosan ott találjuk. Sajnos legtöbbször a környezetrombolóbb alternatíva jobban kézre esik. Éppen ezért az észlelt kontroll megteremtése nem csak az egyéntől függ. Ha tömegessé akarunk tenni egy-egy zöld alternatívát, komoly feladat hárul azokra is, akik már előrébb járnak a környezetvédelemben. Segítenek azoknak az akadályoknak feltérképezésében és elhárításában, amelyek a kontroll útjában állnak. Például azzal, hogy úgy rendezik be a döntési helyzeteket, hogy a környezetbarát alternatíva essen kézre. Ha nem teszik, majd szívesen megteszik mások. Csak lehet, hogy egészen más szándékkal.

 Források:

Eliot R. Smith Diane M. Mackie: Szociálpszichológia

Bányai Éva - Varga Katalin: Affektív pszichológia

Gubik Andrea‒Farkas Szilveszter‒Kása Richárd: A tervezett magatartás elméletének alkalmazása a vállalkozói hajlandóság alakulásának magyarázatára Közgazdasági Szemle, LXV. évf., 2018. január (74–101. o.)

Berkes Tímea A szándéktól az önszabályozásig. A viselkedés előrejelzésének modelljei egészségviselkedések esetében - Eötvös Loránd Tudományegyetem, Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, Budapest

Képek forrása:

Pinterest

Pexels

Lovasok.hu

Zöld Pszichológia blog