Zöld torzításaink 2. rész - Húsimádó pizza zéro kólával?

A #zöldkihívások árnyoldala

2019. június 19. - Csizmadia Máté

Ahogy egyre több embernek esett le, hogy a klímaváltozás berúgta az ajtót és valamit tenni kellene, egymást kezdték érni a környezetvédelmi kihívások. Csak az éven volt már cigicsikkmentes február, műanyagmentes március, csomagolásmentes május, nem etetem a szemetesem hónap, trashtag challenge és még biztos lesz valami szívószál vagy pálmaolaj fronton is. Mind pozitív, támogatandó kezdeményezés! Mégis akkor milyen árnyoldaluk lehet?

Tovább

Zöld torzításaink 1. rész - „Nagyon könnyű egyetérteni a diétával, mikor nem éhes az ember!”

Ezért (is) bukod a zöld fogadalmaid!

Pár éve nagyot ment az a vitatható kutatás, ami szerint a vegák körülbelül harmada részegen eszik húst. Persze kiderült, hogy nem tudományos kutatásról van szó, arról azonban a legtöbb embernek van tapasztalata, hogy mennyi ideig tart ki egy- egy újévi fogadalma vagy, hogy egy feszültebb időszakban meddig bírja az önmegtartóztatást.

Tovább

Haláltudat és környezetvédelem

Emlékezz a halálra, mikor jönnek a Glamour-napok!

Neumann János mondta egyszer, hogy a matematikában az ember nem megérti a dolgokat, hanem megszokja. Kicsit igaz ez a halálra is. Csak azt nem tudom mi a nehezebb.  Megérteni vagy megszokni? Az ember a természet különleges teremtménye. Előre tudja, hogy bármi történjék, egyszer biztosan meghal. Irvin D. Yalom, stanfordi pszichiáter szerint ez a haláltudat az ára az ember alapvető tudatosságának. Ahogy rádöbbenek, hogy vagyok, szükségszerűen arra is rádöbbenek, hogy előbb utóbb nem leszek. Nehéz napjaimon mindig lenyűgöz, hogy az ember ebbe nem őrül bele. Miért nem? Tudja, hogy minden öröme, bánata, eredménye, vágya mind, mind egyszer a halál martaléka lesz. Huszonöt év múlva pedig már lehet, hogy még a sírhelyét is másnak adják. Hogyan tudja mégis tovább csinálni? És mi köze ennek a bolygó megmentéséhez?

Tovább

Bűntudat és környezetvédelem

El kell-e fojtani az ökobűntudatot? Ha igen, miért nem?

Erich Fromm, a 20. század egyik legjelentősebb szociálpszichológusa, már 1955-ben úgy vélte, hogy a modern kor elidegenedése a bűntudat túlhangsúlyozásához vezet. Már akkor azt írta, hogy az ember mindig talál valamit, ami miatt bűntudatot érezhet. A helyzet az óta csak romlott. Felvetődik hát sokszor a kérdés, hogy szabad-e még a környezetvédelem területén is bűntudatkeltéssel nyomasztani a túlterhelt fogyasztót?

Tovább

A hazaszeretet, mint a környezettudatosság motivációja?

Vélemény Roger Scruton Zöld Filozófia című könyvéről

Fontos volt már, hogy a filozófia nagyobb figyelmet szenteljen az emberiség előtt álló olyan új kihívásoknak is, mint a környezetvédelem. A fejlett világ nagy kérdései most rendre ezen a téren bukkannak fel. Hogyan lehet szolidaritást érezni a több százezer láthatatlan éhezővel a jólét közepette?Hogyan oldjuk fel az „élj a mának” életérzés és a jövő generációk érdeke között tátongó szakadékot? Hogyan lehet önmérsékletre inteni, ha tele a vályú és egy egész iparág kántálja: zabálj!!? Egyáltalán milyen motivációi lehetnek egy önmérsékletre alapozott politikának a 21. században? Roger Scruton Zöld filozófia - Hogyan gondolkozzunk felelősen a bolygónkról? című könyve ugyan nem ad mindenre választ, de jó kiinduló pontjául szolgálhat az új filozófiai vitáknak.

Tovább

Az ökológiai pánik két arca

Spóroljunk vagy harcoljunk?

A forró nyár és a hirtelen viharok újra lökést adtak a globális ökológiai katasztrófát vizionáló cikkeknek.  „A klímaváltozás nem kopogtat, már berúgta az ajtót”, „Egyre valószínűbb, hogy az emberiség sem fogja túlélni ezt a kataklizmát”, „Feléltük a föld erőforrásait” , „Volt egy évtized, amikor meg lehetett volna menteni a világot” és ez csak az elmúlt egy-másfél hónap termése. De van-e értelme az ilyen riogató cikkeknek vagy inkább csak ártunk velük?

Tovább

Klímaváltozás, mint demokrata huncutság?

Újranéztem Dicaprio klímapornóját.

Finoman fogalmazva Donald Trump nem egy környezetvédő alkat. Számos húzása volt, amivel csúnyán beintett az emberiségnek, például mikor kilepett a párizsi klímaegyezményből. Megnézve azonban Leonardo Dicaprio, még az amerikai elnökválasztás előtt bemutatott filmjét, sajnos azt kell mondanom, hogy a környezetvédők házhoz mentek a pofonért.   Az Özönvíz előtt inkább tűnik kampányfilmnek, mint korrekt dokumentumfilmnek. Ez önmagában persze nem lenne gond, csak hát tálcán kínálja a klímaváltozás témáját Trump marketingeseinek, mint liberális demokrata fincsiskedés, amire (majdnem) tét nélkül lőhetnek.

Tovább

A környezettudatos cselekvés 5 legnagyobb akadálya

Az iparosodott társadalmakban a környezetvédelem a 21. századra már mindennapi beszédtéma, még ha ez sokszor nem is tűnik fel. Ha karácsonykor 18 fok van, a globális felmelegedés a hibás, ha értesülünk egy újabb rákos megbetegedésről azt a kemikáliák vagy a GMO okozzák, ha drágul a benzin talán a kimerülő olajkutak miatt van. A legfontosabb problémákat az átlagpolgár ma már ismeri, véleménye is van róla, de ennek ellenére nem sok minden történik. Egy 2005-ös kutatás szerint a szelektív hulladék gyűjtéssel az emberek 87%-a egyetért, viszont ha egy elvi összeget kellene fizetni érte akkor már csak 56% támogatja, de ha már konkrét összeget is kérnek tőlük (700Ft) akkor csak 23% az, aki áldozni is hajlandó rá. A helyzet mára bizonyára sokat javult, ugyanakkor tény, hogy a szándék és a konkrét cselekedetek között még mindig óriási szakadék tátong. Az alábbiakban számba veszünk öt tényezőt, amelyek megakadályozhatják a környezettudatos cselekvéseket:

Tovább

Műanyag vagy klímaváltozás?

Mit oldjunk meg először?

Az elmúlt időszakban erőteljes figyelem irányult a műanyagszennyezésekre. Mindennapra jut egy állattetem, ami belefulladt a műanyagzacskókba vagy egy multi cég, amelyik épp leszámolni készül a szívószálakkal. A kérdésnek persze erőteljes lökést adott az Európai Unió terve, miszerint korlátoznák a nem újra hasznosítható műanyagok használatát. Bővebb információ ebben a cikkben érhető el. Na de mi lett a klímaváltozással? Hogy-hogy az egy lábon ugrálás után hirtelen önként vállalt konkrétumokat látunk és még a magyarok is rekord számban írnak alá Greenpeace petíciókat?

Tovább