Nem ülhetünk tétlen csak azért, mert még nincs jobb ötletünk a kapitalizmus helyett
Interjú a Fidelio Zöldhullám rovatából.

Az ember bonyolult állat. Hiába ingatják fejüket a tudósok, hiába kongatják a vészharangot a klímaszorongók, nem olyan egyszerű változni. Ahhoz, hogy legyen értelme felmelegedésről, hulladékkrízisről és kihalási hullámról beszélni, beszélnünk kell társadalmunkról és annak legkisebb alkotóeleméről, magukról is. Csizmadia Mátéval, a Zöld Pszichológia blog írójával beszélgettünk.

Négy éve indult a Zöld Pszichológia blogod. Mikor kezdtél érdeklődni a klímaváltozás és a pszichológia kapcsolata iránt?

A természet gyerekkoromtól kezdve érdekel, amikor David Attenborough, illetve a Veszélyben a világunk-sorozat könyveit olvastam. A középiskolában környezetvédelem szakra jártam, majd agrártudományt tanultam az egyetemen. Ekkor ismertem fel, hogy miközben nagyon sok szó esik magukról a környezeti problémákról, addig az emberről, aki sok környezeti probléma okozója, kevesebb. Eközben munkapszichológiát tanultam, és így értek össze a területek. Magam is meglepődtem, milyen komplex a téma. Az ember és a környezet viszonyától a kognitív torzításokig, vagy az újabban a köztudatba is bekerülő klímaszorongáson át a természet emberre gyakorolt hatásáig mind olyan terület, amelyről többet kell tudnunk. Habár nem ismeretlen kérdések a hazai tudományos életben sem (Dull Andrea az elsők között foglalkozott ezzel a tudományterülettel), Magyarországon a zöldpszichológia még gyerekcipőben jár.

Klímaszorongó vagy?

Bénítóan soha nem hatott rám, de volt, amikor jobban éreztem. Azt mondanám, jól kezelt klímaszorongásom van. Ez nem feltétlenül rossz, a szorongásnak is megvan az evolúciós előnye. Azt jelzi, hogy probléma van, mozgósítja az izmokat, összpontosítja a figyelmet, előhív egy „harcolj vagy menekülj” reakciót. A klímaszorongást nem megszüntetni kell, hanem hasznosítani. Én személy szerint ezen dolgozom.

 

CsizmadiaMate-120807.jpg

Csizmadia Máté, a Zöld Pszichológia blog szerzője (Fotó/Forrás: a tulajdonos engedélyével)

 

Mit gondolsz, belénk kódolt tulajdonság, hogy fogyasztunk, vagy a kapitalista, piaci alapú társadalmi berendezkedésünk velejárója?

Minden élőlény fogyaszt, az anyagcsere folyamata révén kapcsolatban van a környezetével. Az ember agya a szavannai környezetben alakult ki, amely szegényebb volt a felvehető tápanyagokban. Magyarul: minden fehérjedús vagy szénhidrátdús dolgot el kellett fogyasztanunk. A környezet pár ezer évvel ezelőtt megváltozott, és ez az ösztön már nem feltétlenül szolgálja a javunkat. Ma az elhízás számos társadalomban súlyosabb probléma, mint az éhezés. Érdekes kérdés, hogy a jelenlegi viszonyok között hogyan lehet jobb választásokra ösztökélni az embert.

Furcsa módon nem szeretjük, gyanakodunk arra, ha a környezettudatosabb opció felé terelnek minket, felpanaszolva, hogy leszűkítik a választási lehetőségeinket. Holott a reklámiparral vagy egy élelmiszerbolt belső elrendezésével már befolyásolva vagyunk, csak ez olyan természetes, hogy észre sem vesszük.

Ha a zöld megoldást ösztökéled, arra előbb mondják, hogy „propaganda”?

Így van. Pedig az ember ezzel egy időben szereti, ha előre el vannak rendezve számára a dolgok. Mondok egy példát: néhány országban megpróbálták, hogy a boltokban szemmagasságban helyezték el a környezetbarát vagy vegán termékeket, és láss csodát, jobban is fogytak. Erre mondhatjuk, „társadalommérnökösködés”, de akkor meg sem rebben a szemünk, ha egy termék gyártója fizet azért, hogy az ő áruja kerüljön ugyanoda. Pedig ez ugyanez a „befolyásolás”, és még jót sem tesz vele.

la-pastas-ie-la-posta-corner-store-troy-new-york-1024-123129.jpg

Sarki bolt New Yorkban. „A reklámiparral vagy egy élelmiszerbolt belső elrendezésével már befolyásolva vagyunk, csak ez olyan természetes, hogy észre sem vesszük.” (Fotó/Forrás: Brenda Ann Kenneally / Library of Congress)

Ahogy népszerűbb a klímatudatos életmód, úgy növekszik a klímaszkeptikusok köre is. Sokan azt mondják, hogy mindez riogatás, a felmelegedést nem az ember okozza, hanem a Föld természetes ciklusa. Hova tegyük ezeket a reakciókat? Hárítás, önvédő mechanizmus?

Az emberi agy szeret történetekben gondolkodni. Egyelőre még csak a probléma van meg, a „bonyodalom”, de nincsen megoldás. A klímaváltozásnak és annak megoldásának még nincsen története. Nem tudunk beszámolni olyan jövőképről, ami nem borús vagy disztópikus. A tagadás ebben az esetben természetes reakció. Egyelőre csupa olyan megoldási javaslatunk van a környezeti pusztulása ellen, ami a modern társadalom vívmányait – a könnyű utazást, a kényelmesen elérhető élelmiszert, a divatot stb. – érintik.

Mivel az, hogy hogyan öltözködünk, mivel utazunk, mit fogyasztunk az identitásunkat képezik, így nem csoda, hogy sokan támadásként értékelik a zöldmozgalmak térnyerését.

Az interjút Csabai Máté készítette és a Fidelio.hu honlapján jelent meg. Az interjú itt folytatódik:

https://fidelio.hu/plusz/nem-ulhetunk-tetlen-csak-azert-mert-meg-nincs-jobb-otletunk-a-kapitalizmus-helyett-161491.html

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldpszichologia.blog.hu/api/trackback/id/tr1516422156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Facebook oldaldoboz

Zöld Pszichológia

„A világ, amit teremtettünk, a gondolkodásunk eredménye; nem lehet megváltoztatni a gondolkodásunk megváltoztatása nélkül.” Albert Einstein

süti beállítások módosítása